Sok a magiszter, kevés a Bc.

A Tanuló Szlovákia névre keresztelt tanügyi reform felsőoktatási részéről vitáztak annak szerzői az egyetemek képviselőivel. Több rektor is azt kifogásolta, hogy nem vonták be őket a dokumentum kidolgozásába.

Karol Mičieta, a Komenský Egyetem rektora azt kifogásolta, hogy nélkülük dolgozták ki a reformtervezetet, kívülről akarják megmondani, hogy merre fejlődjenek az egyetemek, pedig számos hosszú távú stratégia létezik, köztük az EU 10 legjobb egyetemeinek dokumentumai, amelyek alapján az egyetemek pontosan tudják a dolgukat. „A hazai egyetemek nem reflektálnak a munkaerőpiacra. Strukturálni kellene az egyetemeket, mert óriási az aránytalanság. Rengetegen tanulnak felsőoktatási intézményekben, jelentős a túlképzés, ami azt eredményezi, hogy nagyon sok diplomás végzettségén aluli állásban dolgozik, ez pedig magával hozza azt, hogy a középiskolások sem tudnak elhelyezkedni. Miközben nagyon alacsony az érdeklődés a műszaki irányzatok iránt. A gazdaság, azon belül főleg a gépipar félreveri a harangokat, mert meghatározott profilú végzősökre van szükségük, miközben mi képtelenek vagyunk olyan középiskolásokat felhajtani, akik hajlandóak lennének ezeken a szakokon tanulni” – magyarázta Róbert Redhammer, a Pozsonyi Műszaki Egyetem rektora.

Túlképzés van

Milan Ftáčnik szerint is túlképzés van egyes szakokból, a fiatalok 57%-a tanul felsőoktatási intézményekben (40% a 18 évesek aránya, 16% pedig a korábbi sikertelen jelentkezők aránya), a számokból evidens, hogy nem csak a legjobbak tanulnak tovább. „Ráadásul a bolognai rendszer nálunk úgy működik, hogy gyakorlatilag mindenki elvégzi a mesterképzést, mert a Bc. végzettségűek nem vonzóak a munkáltatóknak. A mi reformtervezetünk arról szól, hogy az ország 36 felsőoktatási intézményének ne mindegyike kutatóegyetem legyen, mert a Diószegi Főiskola, ha fejre állunk sem lesz az. Viszont a jelenlegi rendszer finanszírozása, a minőségellenőrzés minden iskolára egyformán van beállítva, őket is a kutatóegyetemekre megszabott kritériumok teljesítésére kényszeríti. Azt javasoljuk, hogy olyan a munkáltatókkal közösen kidolgozott szakmailag orientált Bc. képzéseket vezessünk be, melyek elvégzését követően a fiatalok azonnal munkába állhatnak. Ausztriában a végzősök 20%-át ilyen modell alapján képzik, de ezt a számot 40-re szeretnék emelni” – magyarázta Ftáčník.

Kevés a Bc.

Renáta Králiková, a Mesa10 elemzőközpont igazgatója szerint is súlyos gond a strukturáltság hiánya. „Szlovákiában a Bc. végzősök aránya 3%, míg az OECD-országokban az átlag 16%. Ráadásul az állam anyagilag is arra ösztönzi az iskolákat, hogy a mesterképzésre orientálódjanak, ahogyan a Bc. végzősöket is, hiszen akár 100–200 euróval magasabb fizetés jár nekik Mgr., illetve mérnöki végzettséggel” – mutatott rá Králiková.

Kritikus állapotok

Róbert Redhammer szerint komoly gond az is, hogy az oktatási minisztérium vizsgálja ugyan, hány középiskolás akar továbbtanulni, de azt már nem, hogy milyen a diplomások munkaerőpiacának igénye. A rektor szerint nagy szükség lenne arra, hogy valamilyen módon a hiányszakmák felé tereljék a fiatalokat. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint a túlképzés ellen a legjobb stratégia, hogy néhány egyetem nem engedve a jelentkezők nyomásának, évtizedek óta fix létszámú jelentkezőt vesz fel. „Erről az egyetemek maguk dönthetnek, s ezzel beállíthatnak egy minőségi standardot” – zárta a miniszter.

Komoly vita alakult ki a felsőoktatást szabályzó törvények módosításáról, ezen belül az akkreditációs bizottság felszámolása, illetve az új minőségbiztosítási elvárások szabályozásáról, továbbá az egyetemi oktatók jutalmazásával kapcsolatban. Plavčan a rektori konferencia nyomására csak ősszel terjeszti a kabinet elé a módosító javaslatokat, addig pedig megpróbálja elnyerni a rektorok támogatását is.