Sok a kérdőjel a jövő évi költségvetés körül

Pozsony. Folytatták a kormánypártok a jövő évi költségvetésről szóló vitát, de ezúttal csak a pártvezetők ültek tárgyalóasztalhoz, szakértőket nem vittek magukkal. A tanácskozás lapzártánk után kezdődött, de miután múlt hétfőn a tárgyalások holtpontra jutottak, vélhetően a tegnapi forduló sem volt zavartalan.

Ivan Mikloš pénzügyminiszter egymilliárd koronát szabadított fel a minisztériumok számára, ennyit oszthattak el egymás között. Csakhogy a politikusok igényei alapján tízmilliárd korona se lenne elég erre a célra. A koalíció többször kinyilvánította: nem érdeke a költségvetési hiány növelése, azonban mindegyik párt ragaszkodik saját prioritásaihoz. A KDH főleg a regionális oktatásügyre, az ANO az egészségügyre kér több pénzt, a Magyar Koalíció Pártja pedig – akárcsak tavaly – azt próbálja elérni, hogy a mezőgazdasági támogatás legalább az uniós szint 52,5 százalékát érje el. Ezenkívül árvízvédelemre szeretne többet kiharcolni, és megpróbálja tételesen megállapítani az egyes autópályák és gyorsforgalmi utak építésére vonatkozó költségvetési tételeket. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a hétvégén elismerte: az EU mezőgazdasági politikája és támogatási rendszere nem ideális, de az ágazat támogatásra szorul, különben nem tudjuk felvenni a versenyt a szomszédos országokkal, tehát az MKP ebből nem enged.

A tegnap esti ülés másik fontos témája az egészségügyi reform volt, melyet tegnap kezdett tárgyalni a parlament. Ezt követően a pénzügyi decentralizáció kerül terítékre a törvényhozásban, ezért a koalíció mindkét témáról egyeztetett tegnap. A közigazgatási reform betetőzését jelentő törvénycsomaggal már korábban kellett volna foglalkoznia a parlamentnek, ám az MKP-nak kifogásai voltak, s ezeket a Koalíciós Tanács elé terjesztette.

A politikusok megvitatták az energetikai cégek magánosítást is, e téren főleg a KDH-nak és az MKP-nak vannak aggályai. Csáky Pál, az MKP alelnöke a mohi atomerőműről szóló parlamenti szavazással kapcsolatban a koalíciós szerződés megsértésével vádolta az ANO-t, amiért megszavazta a 3. és 4. blokk megépítését szorgalmazó ellenzéki határozatot.

Csáky és Daniel Lipšic igazságügyi miniszter konfliktusával is foglalkozni kellett. Múlt szerdán a tárcavezető a kormány elé terjesztette alkotmánybírósági beadványát, melyben megtámadja az antidiszkriminációs törvény ideiglenes kiegyenlítő intézkedésekről szóló részét. Csáky arra kérte a minisztereket, csak a Koalíciós Tanács döntése után foglaljanak állást, így a mai kormányülésen térnek vissza a témához. (sza)