Közélet
- Fotó: MTI

Simicskára vár a magyar ellenzék

Finta Márk

2018. január 16. 15:50

Két komoly ügy is beleszólhat a lefutottnak tűnő magyarországi kampányba. Az egyik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az utóbbi hetekben tiltott pártfinanszírozás miatt végigbüntette szinte a teljes magyar ellenzéki palettát, a Jobbikkal az élen. A másik, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Orbán Viktor vejéig elérő ügyet tárt fel nemrég.

Az ÁSZ-ügy, amely a nem kormánypárti magyar sajtó és elemzők szerint annak a példája, hogyan használja fel az államhatalmat a magyar kormánypárt ellenzéke ellehetetlenítésére, érdekes fordulatokat vett az utóbbi napokban. Kiderült, hogy a Jobbik csaknem 700 millió forintos büntetése mellett az ÁSZ más pártokat is megvizsgált, és túl olcsó irodabérlés miatt sorban megbüntette az LMP-t (8,8 millió forint), a DK-t (16 millió forint), valamint az Együtt pártot (16 millió forint) – érdekes módon épp csak a Fidesz maradt ki a szórásból.

ÁSZ a kabátujjban

A kampánytémává vált ügy körül rendkívül éles adok-kapok alakult ki, melynek origója maga az Állami Számvevőszék: az ellenzéki pártok kommunikációs stratégiája arra épül, hogy a magyar kormány a Fidesz saját politikai céljaira használ fel kendőzetlenül állami szervezeteket, addig Orbán Viktor pártja láthatóan igyekszik kivonni magát az ügyből, mondván, semmi köze az eljáráshoz. A máskor közlékeny és gyakran sajtózó politikusaik közvetlenül csak elvétve kommunikálnak az ügyről, a védekezést a gyakorlatban a kormánypárti sajtó és maga az ÁSZ végzi – mondván, a büntetések jogosak, megalapozottak, az állami szerv pedig csak a törvényből adódó kötelességét teljesítette.

Fekete Péter

Az azonban, hogy az ÁSZ teljes kommunikációját és tevékenységét a Fidesz irányítja, az ellenzéki sajtó szerint abból is teljesen nyilvánvaló, hogyan reagáltak az állami szervek, amikor úgy látszott, az ellenzék a maga javára fordíthatja a kommunikációs háborút. Mikor ugyanis az ellenzéki pártok bejelentették, nem fizetik ki a büntetéseket, és a Jobbik adománygyűjtése is jobban alakult a vártnál – eddig több mint 80 millió forintot szedtek össze –, az államapparátus váratlanul visszavonulót fújt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter váratlanul egyeztetni hívta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Állami Számvevőszék, valamint a Magyar Államkincstár vezetőit, és azt javasolta az adóhivatalnak, hogy a választásokig ne hajtsa be a büntetéseket. Gesztusként azt is felajánlotta, hogy az ellenzéki pártok a választások után részletekben is befizethetik a bírságokat. Az elemzések szerint erre azért lehetett szükség, mert a Fidesz nem szerette volna, ha a NAV a választások előtt hajtja be a nem fizető pártokon a büntetést kockáztatva, hogy „mártírt” csinál a pártokból – zárolva számláikat, lefoglalva vagyontárgyaikat. Ezzel az ÁSZ könnyedén Fekete Péterré változhatott volna a Fidesz kezében a választások előtt: összeránthatta volna a megosztott ellenzéket, és gyakorlatilag megengedte volna nekik, hogy koncepciós eljárásokról beszéljenek a hazai és nemzetközi sajtóban. Ráadásul a Fidesz saját szimpatizánsai sem nézték teljesen jó szemmel az ÁSZ-ügyet.

Kinek segített?

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt még nem látja, hogy az ÁSZ-ügyből politikai vonalon végső soron ki profitált a gyakorlatban, ehhez ugyanis további közvélemény-kutatási adatokra volna szükség. „Azt sejtem, hogy a Fidesz nem nyilvános közvélemény-kutatást tarthatott az ügyben, és lehet, hogy ennek eredménye azt mutatta, az eljárás nem túl szimpatikus sokak szemében” – mondta az Új Szónak. Hozzátette azonban: szerinte az ÁSZ-ügy miatt nem lesz jelentős átrendeződés pártpolitikai vonalon. „A magyar lakosság az európai átlagnál jóval kevésbé érdeklődik a napi politika iránt, akadnak nem kevesen, akiknek semmit nem mond az ÁSZ mint intézmény” – magyarázta Nagy.

Vőbajok

Csakhogy miközben az ÁSZ-ügyet – úgy tűnik – hagyja fokozatosan elhalni a Fidesz, újabb botrány pattant ki. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) ugyanis súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban – ez a cég pedig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában volt 2015-ig – írja az Index.hu. A cég több városban korszerűsítette a közvilágítást uniós pénzből.

40 millió euró

Az OLAF kétéves nyomozása során 35, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant: a nyomozásból kiderült, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az OLAF a bizottságnak azt javasolja, hogy kérje vissza a projektekre elköltött 40 millió eurót. A cég közbeszerzéseinek ügyében egyébként 2015-ben már indult rendőrségi nyomozás, amit egy évvel később lezártak.

A kormánypárt egyelőre nagyon tartózkodóan kommunikál az ügyről, az ellenzék azonban rárepült a témára, így valószínűleg ez lesz a kampánycsata újabb fejezete. Nagy Attila Tibor azonban ezt sem tartja az ellenzék kampány-csodafegyverének – hiszen sem az ÁSZ, sem az OLAF sem mond túl sokat a politikát nem követő embereknek. Ráadásul a Fidesznek erős médiaháttere van, amellyel képes tompítani az ügy rá nézve káros hatásait.

Simicska atombombája?

Az elemző úgy gondolja, az ellenzék már most elkésett a kampányolással, már régen az országot kellene járniuk, ha valamit el akarnak érni, ráadásul abban sem biztos, hogy a baloldalnak van komoly kampányterve. S szerinte, ahogy a fent bemutatott ügyekbe is hiába kapaszkodna a magyar ellenzék, úgy arra sem várhat, amiről a nem kormánypárti sajtó már egy ideje polemizál – nevezetesen, hogy Simicska Lajosnak, az Orbán ellen fordult, most a Jobbik mögött felbukkanó korábbi fideszes oligarchának lehet-e valamiféle „atombombája”, amivel az utolsó pillanatban előállhat, fordulatot hozva a kampányban.

2018. január 2. 17:31

Orbán Viktor pénzt kér a Soros elleni harcra a Fidesz támogatóitól

Simicskának akkor érdemes a nagy leleplezéssel előjönnie, ha hihetően bizonyítani is tudja az Orbán elleni támadást. Kérdéses, hogy az Orbánnal való korábbi közös akcióiról maradtak-e dokumentumok, és hogy nem vallana-e egyúttal saját maga ellen is. „Azzal is számolnia kell Simicskának, hogy ha a nyilvánosság előtt leleplezi Orbánt, akkor adott esetben ügyészségi, rendőrségi vizsgálat indulhat ellene. Emellett az is kérdés, hogy a fideszes szavazók elhinnék-e Simicska állításait” – mondta lapunknak Nagy Attila Tibor.

Az elemző emlékeztet: Simicska maga utalt arra, hogy nincs a választásokat alapvetően befolyásoló atombombája.

Ráadásul Orbán leleplezését rengeteg helyre el kellene juttatni, a politikai műsorokat viszont nem nézik nagyon sokan Magyarországon, a szórakoztató műsorok sokkal népszerűbbek. A leleplezésnek pedig nagyot kellene szólnia: például Felcsút mint ügy már lerágott csont, vagyis olyat kellene megtudnunk Orbánról, ami eszünkbe sem jutott volna

 – magyarázta. Hozzátette azonban: nem szabad elfelejteni, hogy Simicska képes váratlan húzásokra.

Önnek ajánljuk