Sikeres volt az euró-mentőöv

Pozsony. Sikeres projekt az euró-mentőöv, vagyis az euróövezet hitelproblémákkal küszködő országainak megmentésére irányuló projekt – állítja a pénzügyminisztérium. A szakértők szerint bizonyos országok esetében tényleg beszélhetünk sikerről, Athén esetében azonban nagyon sok a kérdőjel.

„Hét év után elmondható, hogy sikeres az euró-mentőalap – állítja egy friss elemzésre hivatkozva a pénzügyminisztérium. – Minden tagállam, amely segítséget kapott, fokozatosan visszatérhetett a nemzetközi pénzpiacokra, ez alól csak Görögország a kivétel.” A mentőöv öt ország – Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália és Ciprus – számára több mint 250 milliárd euró segélyt biztosított. Ennek többsége azonban nem közvetlen kölcsön volt, hanem hitelgarancia. A pénzügyminisztérium szerint Görögország esetében is van előrelépés, és ha nem lett volna a 2015-ös belpolitikai válság, már ez az ország is kapna hitelt a nemzetközi pénzpiacokról. A mentőalapból kapott hitel és garancia fejében a segítségre szoruló tagállamoknak vállalniuk kellett egy testre szabott gazdasági reformprogram megvalósítását.

Juraj Karpiš, az Iness gazdasági kutatóintézet munkatársa szerint a kérdés az, hogyan definiáljuk a sikert. „Ha úgy, hogy Görögországnak nem kellett leírnia adóssága nagyobbik részét, akkor igen, sikeres a mentőöv, ha azonban úgy határozzuk meg, hogy mikor tér vissza az egészséges gazdasági fejlődés, mikor csökken egészséges szintre az államadósság, akkor szerintem a mentőalap inkább rontott a helyzeten, mert lehetővé tette, hogy Görögország elodázhassa a radikálisabb megoldást az adósságproblémák kezelésére” – magyarázta Karpiš. Azt azonban elismerte, hogy a többi ország esetében sikeresebb volt az euró-mentőalap, részben a hozzá kapcsolódó intézkedéseknek köszönhetően. „Segített a mentőöv is, de én fontosabbnak tartom az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseit. Ezek közül is azt, amikor 5 évvel ezelőtt Mario Draghi, az EKB elnöke kijelentette, szükség esetén kész megvásárolni a bajba került tagállamok kötvényeit” – magyarázta Karpiš.

Az euró stabilizálása az Iness számítása szerint sokkal többe került, mint a mentőövből nyújtott mintegy 250 milliárdos segítség. A szervezet által létrehozott eurokriza.sk honlap szerint a teljes költség 2211 milliárd eurót tesz ki, ebből több mint 19,4 milliárd jut Szlovákiára, vagyis minden állampolgár mintegy 3500 euróval járult hozzá. Szlovákiának azonban eddig nem kellett semmit sem befizetnie, mert a mentőalapot kötvénykibocsátásból finanszírozzák. Aktuálisan azonban már „csak” 1436 euróba kerül fejenként az euró stabilizálása. Folytatás a 2. oldalon.