Egy friss felmérésből kiderül, hogy Szlovákia lakossága meglepően nagy arányban támogatja a megújuló energiaforrásokat, és úgy általában a klímavédelmi intézkedéseket is, amíg azok nem járnak anyagi teherrel. A többség ennek ellenére ellenzi az üzemanyagok, illetve a szénnel vagy gázzal történő fűtés árának emelését.
Pontosan tudjuk, mekkora gond a klímaválság, mégis ragaszkodunk az olcsó benzinhez
A napenergia 83 százalékos támogatottsága mellett külön figyelmet érdemel a szélenergia 70%-os támogatottsága, amelynél jelentősen kisebb a földgáz (55%) és az atomenergia (50%) támogatottsága a lakosság körében.
Még a lakóhelye 5 km-es körzetében tervezett szélerőműparkot is támogatná a megkérdezettek 49%-a, ha pedig az érintett település vagy a lakosság részesülne a profitból, a támogatás 62%-ra nő. Az ellenzők aránya ennél jóval kisebb (17-23 %).
„Azok, akik nem értenek egyet, gyakran aktívabbak, és jobban próbálják érvényesíteni az akaratukat. Ezért szükséges feltérképezni a hallgató többség véleményét, mert a vitákban gyakran eltűnnek az ő preferenciáik” – nyilatkozta a Sme-nek Tomáš Chabada szociológus, a felmérést megrendelő Institut 2050 egyik munkatársa, a szélerőművek ellen ágáló ilyen-olyan fórumokra és csoportokra utalva.
A klímaváltozást már kevesen vitatják
Az Institut 2050 kétévente megismételt átfogó, reprezentatív közvélemény-kutatásáról van szó, melynek fő témája a klímaváltozás és a klímavédelem. Az adatgyűjtést az NMS szociológiai ügynökség végezte 2025 áprilisa és májusa között, egy 2035 fős mintán. Az eredmények megerősítik, hogy Szlovákiában nem csak a megújuló energiaforrások, hanem a klímavédelem támogatottsága is stabil, ugyanakkor továbbra is alacsony a lakosság tájékozottsága az állami célokról és konkrét intézkedésekről.
A felmérés eredményeiből az is kitűnik, hogy a lakosság túlnyomó többsége felismeri a probléma súlyát, és egyetért azzal, hogy az ország nem halogathatja tovább a klímaválságra nyújtandó megoldásokat. Ugyanakkor a társadalom jelentős része bizonytalan abban, hogy milyen konkrét lépéseket kellene támogatni, emellett tart az életszínvonal csökkenésétől is.
A felmérés szerint Szlovákia lakosainak 73%-a egyetért azzal, hogy a globális klímaváltozás már zajlik, ezzel szemben mindössze öt százaléknyian gondolják úgy, hogy az soha nem fog bekövetkezni. A válaszadók kétharmada szerint az éghajlatváltozással járó problémákkal azonnal vagy minél előbb foglalkozni kell, ami azt jelzi: a klímavédelmi intézkedések társadalmi elfogadottsága magas.
A többség emellett úgy nyilatkozott, hogy az országnak aktívabban részt kellene vennie a klímavédelemben, és növelni kellene az állami cselekvést ezen a téren.
A lakosság a környezeti problémák közül leginkább a szárazságot (83%) és a természet állapotának romlását (69%) tartja súlyos gondnak. A klímaváltozás hatásait a megkérdezettek túlnyomó többsége, 61%-a már a saját életére nézve is fenyegetőnek tartja.
A többség támogatja a klímavédelmet – amíg nem jár anyagi teherrel
Bár sokan támogatják az aktív fellépést, a megkérdezettek több mint fele tart attól, hogy a klímavédelem drágulással járhat, és 44 százaléknyian gondolják úgy, hogy az ország nem elég gazdag ahhoz, hogy megengedhesse magának a klímavédelmi intézkedéseket.
A felmérés készítői szerint ez összefüggésben van azzal, hogy több válaszadó úgy nyilatkozott: az elmúlt években romlott a társadalom gazdasági helyzete, és a háztartások majdnem háromnegyede küzd megélhetési gondokkal. A legfőbb társadalmi problémaként a válaszadók 85 %-a a szegénységet jelölte meg.
Nem véletlen tehát, hogy klímavédelmi intézkedések közül a lakosság leginkább azokat támogatja, amelyek anyagi juttatásokkal, illetve a közszolgáltatások javulásával járnak együtt, így például a napelem-, hőszivattyútelepítés és egyéb energiahatékonysági támogatásokat, vagy a tömegközlekedés fejlesztését. Sokaknak szimpatikus a közösségi energiatermelés fejlesztésének gondolata is, amely lehetővé tenné a szomszédoknak, önkormányzatoknak és vállalatoknak az energia közös termelését és megosztását.
Ezzel párhuzamosan a leginkább elutasított intézkedések közé tartozik
- az üzemanyagok, illetve a szénnel vagy gázzal történő fűtés árának emelése még akkor is, ha a bevételeket a leginkább veszélyeztetett csoportok tisztább energiára való átállására fordítanák (55% ellenzi, 19% támogatja),
- valamint a belső égésű motorral működő autók gyártásának 2035-ig történő leállítása (59% ellenzi, 16% támogatja).
Tartják magukat a makacs tévhitek
A felmérésekből kitűnik az is, hogy az emberek több információt igényelnének. A megkérdezettek 77%-a szerint a politikusok nem magyarázzák el kellően érthetően az éghajlatvédelemmel kapcsolatos terveket.
A nyilvánosság sokszor a klímaváltozással, illetve a klímavédelemmel kapcsolatos alapinformációkkal sincs tisztában.
Az adatközlők több mint egynegyede egyetlen tudásalapú állítást sem ítélt meg helyesen, a helytelen válaszok aránya pedig minden állítás esetében meghaladta a helyesekét.
Figyelemre méltóan magas a „nem tudom” válaszok aránya is (36–57%).
A téves válaszok arra utalnak, hogy a társadalomban több elterjedt tévhit tartja magát – például a belső égésű motorral működő autók állítólagos betiltásáról. A válaszadók 21%-a hiszi azt tévesen, hogy az EU 2035 után betiltja a belső égésű motorral felszerelt autók használatát, holott a korlátozás csak az újak gyártására vonatkozna. 36 százaléknyian a „nem tudom” választ jelölték meg ennél az állításnál.
Ami az állami energiasegélyezést illeti, a többség (49 %) célzott támogatást adna azoknak a háztartásoknak, amelyeket az energiaárak növekedése súlyosan érint.
A megkérdezettek 37 százaléka viszont általános támogatás látna szívesen, amely minden háztartásnak járna, jövedelemtől és fogyasztástól függetlenül.
Többen vallják magukat természetvédőnek, mint demokratának
A felmérés készítői az eredmények alapján a szlovák társadalmat hat véleménycsoportba sorolták. A klímavédelemhez pozitívan viszonyuló csoportok az
- elkötelezettek (8%),
- támogatók (21%),
- szimpatizánsok (26%).
Ők igazából csak az elkötelezettségük mértékében különböznek.
A két köztes csoport:
- a bizonytalanok (15%),
- és a visszafogottak (21%).
Az egyedüli markánsan klímaszkeptikus csoport, az elutasítók csupán a lakosság 9 %-át teszik ki.
A felmérésből emellett az is kiderül, hogy Szlovákia lakosságának 74 százaléka természetvédőnek tartja magát – jóval többen, mint ahányan demokratának, hazafinak, nyugatpártinak vagy bármely más csoport tagjának vallják magukat. Négyből három ember nyilatkozott úgy, hogy közel áll hozzá a természetvédelem gondolata.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.