Polgári társulás vinné tovább a Komáromi Nagygyűlés örökségét

A társulás létrejöttét másfél évig készítették elő, miután tavaly januárban, a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulóján tartott emlékkonferencián kiderült, lenne igény egy hasonló intézményre. Az alapítók egyben politikai szereplők is: Őry Péter a Pro Civis elnöke, egyben a Magyar Szövetség alelnöke, Domin István Izsát vezeti polgármesterként, Somogyi Alfréd pedig a Szövetség a Közös Célokért vezetőjeként ténykedik, amely pozícióban egyébként Gubík László jelenlegi pártelnök helyét vette át. A társulás elvileg etnikai alapon tömörítené a magyarok lakta községeket, de nem párthoz köthetően működne.

Az önszerveződés nyomában

Az 1994 januárjában tartott komáromi nagygyűlést hagyományosan az egyik legfontosabb eseménynek tartják, ami befolyásolta a szlovákiai magyar közgondolkodás irányát. A gyűlésen mintegy három és félezer polgármester és politikai szereplő gyűlt össze, hogy közösen állást foglaljanak az önkormányzatok szerepéről, az önrendelkezés fontosságáról és a szlovákiai magyarság alkotmányos helyzetéről.

Annak ellenére, hogy általános egyetértés alakult ki a közös képviselet fontosságáról, önkormányzati szinten nem került sor az önszerveződés elmélyítésére, így okafogyottá vált a célkitűzés. A következő években csak helyi szintű érdekvédelmi társulások alakultak, az egységes Magyar Koalíció Pártja pedig névleg a magyar polgármesterek nevében (is) politizált, míg a parlamentben ténykedett.

A nagygyűlés harmincadik évfordulóján tartott komáromi emlékkonferencián, amelyen a volt tisztviselők mellett jelenlegi polgármesterek is részt vettek, ismét felmerült egy önálló társulás létrehozásának ötlete. Bár egy újabb nagygyűlés a jelenlegi társadalmi viszonyok között aligha lenne megszervezhető hasonló sikerrel, mint az 1994-es rendezvény, egy társulás megalakításához és működtetéséhez már kedvezőbbek a feltételek. A Magyar Szövetség már másfél évtizede a parlamenten kívül politizál, az etnikai politikai érdekképviselet pedig gyenge.

Miért jó ez?

A bejegyzett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás több célt is megfogalmaz az alapító dokumentumaiban. Szeretné elérni többek között a szlovákiai magyar önkormányzatiság fejlesztését, képviselni az önkormányzatok közös érdekeit a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra, vagy a finanszírozás területén.

Őry Péter lapunknak elmondta: a magyarok lakta települések érdekei jelenleg is nagyban egybevágnak, és az önkormányzatok finanszírozásától a nyelvhasználatig rengeteg területen működhetnek együtt. A Csallóközcsütörtök polgármestereként is ténykedő tisztviselő szerint a testületi fellépés haszna olyan konkrét ügyekben is megmutatkozhat, mint például a szőlőültetvényeken terjedő aranyszínűsárgaság-járvány. Mivel a kormány ismételten napirendre veszi az önkormányzatok finanszírozását, ezen ügy kapcsán is közösen léphetnének fel a magyar települések.

A nagygyűlés évfordulójára szervezett emlékkonferenciát követően Őry és – akkor még a SzaKC elnökeként ténykedő – Gubík László is több településsel egyeztetett a teendőkről, terepen próbálták felmérni, mekkora az igény a kezdeményezésre, és pontosan milyen módon is működhetne egy hasonló társulás.

Most, hogy már bejegyezték, első körben a magyarok lakta települések polgármestereit célozzák meg: az érintettek az alapszabályt, a belépési nyilatkozatot, az önkormányzatok a határozati mintát is készhez kapják. Mivel több helyen nem feltétlenül van szándék az érintett települések beléptetésére, a magánszemélyek részére is lehetővé válik a belépés. A megyei képviselőket a következő körben szólítják meg, a dokumentumok az onkormanyzas.sk weboldalon is hozzáférhetőek.

Őry szerint a társulás a tervek szerint januárban-februárban tarthatja meg az alakuló ülését. Ezen a rendezvényen derül ki az is, hogy konkrétan kik vezetik majd a jövőben a társulást, és milyen lesz annak a belső struktúrája.