Polgári engedetlenség: konferencia a Beneš-dekrétumok jogellenességéről

Simon Attila és Popély Árpád történészek előadásával kezdődött pénteken a Pro Hungarica Communitate által „A velünk élő kollektív bűnösség” címmel szervezett konferenciája.  A konferencia fővédnöke Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.

Erőszakos nemzetállam-építés 

Simon szerint a csehszlovák hatóságok sokkal határozottabb lakosságrendezést szerettek volna elérni annál, mint ami megvalósult, amibe a Szovjetunió bele is egyezett volna, de a nyugati győztes hatalmak ezt nem engedélyezték. 

„Az újjáalakult Csehszlovákiában három lépésben képzelték el a nemzetállam kialakítását: egyfajta forradalmi helyzetben a nemzetiségek elűzése, majd egyeztetett kitelepítés, valamint a maradék asszimilálása”

 – magyarázta Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója. A német kisebbség esetében a vad kitelepítés megvalósult. A magyar kisebbség esetében elmaradt, mert Szlovákia felszabadítása délkelet felől történt, és nem akarták a magyar lakosságot észak felé terelni. 

A kisebbség felszámolását célozták az Edvard Beneš államfő által kiadott dekrétumok is. „Beneš 143 dekrétumot adott ki, ezeknek egy részét még emigrációban, az elsőt 1940-ben írta alá” – magyarázta Popély Árpád történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. 

„13 dekrétum vonatkozott kifejezetten a magyar kisebbségre, további 22 érintette a magyar kisebbséget”

 – tette hozzá Popély. 

A rendeletek hatálya 1948 után 

A magyar kisebbséget ért hátrányos intézkedések 1948-ra lezárultak. 

„Lezárult, de csak abban az értelemben, hogy nem folytatódott a vagyonelkobzás, jóvátételre egyáltalán nem került sor”

 – mondta Fiala-Butora János jogász. A dekrétumok alapján elkobzott vagyont természetesen nem adták vissza, hiszen a kommunista puccs után a legtöbb vagyont államosították. A rendszerváltás után sem történt kártérítés és jóvátétel, habár volt erre javaslat, de a szlovák parlament elutasította.  

Fiala szerint egyes állami szereplők az elmúlt évtizedben felismerték, hogy 1945 után született egy döntés a magyarok teljes mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról, amit végre kellett volna hajtani. 

„Nagyon kaotikus helyzet keletkezett: például sok az olyan parcella, amelynek két bejegyzett tulajdonosa is van: az eredeti magyar illetve a telepes szlovák”

 – mondta Fiala.  

Az állami szervek kihasználják helyzetet

Szerinte egyes szlovák állami szervek kihasználják ezt a helyzetet. 

„2018 után a Szlovák Földalap szisztematikusan keresni kezdte a nem végrehajtott elkobzási határozatokat"

 – magyarázta Fiala. Információi szerint csak 2018-ban 650 telek elkobzására került sor. 

Korábban, még 2005-ben az igazságügyi minisztérium utasította a közjegyzőket, hogy olyan telkeket, ahol fennáll az elkobzás lehetősége, vegyenek ki az örökösödési eljárásból. „Az örökösök erről sokszor nem is értesülnek, csak kevesebb parcella kerül be az örökségbe” – mondta Fiala. 

A jogász beszélt arról is, hogy az uniós csatlakozás során vizsgálták a Beneš-dekrétumokat is. „Akkor ezt azzal zárták le, hogy a dekrétumoknak már nincs érvényességük” – mondta Fiala-Butora. Szerinte azonban ennek ellenkezőjét azóta az igazságügyi minisztérium is elismerte egy tárgyalás alkalmával. 

A jogász szerint az elkobzásokat le kell állítani, illetve fel kell mérni, hogy mennyi elkobzás történt, és a károsultakat kártalanítani kell. 

Azóta már született több bírósági döntés is az elkobzott parcellák ügyében, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy a dekrétumok alapján történő elkobzás jogellenes, de a szlovák Legfelsőbb Bíróság még mindig nem hajtotta végre ezt az ítéletet.

A Btk. módosítása szerinte egy öngól volt, mert az állam ráirányította a figyelmet a Beneš-dekrétumokra. 

Gubík: számítunk feljelentésre 

Gubík László, a konferencia fővédnöke a polgári engedetlenséget tartja a konferencia egyik legfontosabb jellemzőjének.

„Már a törvény aláírásakor jeleztük, hogy egy konferenciát szervezünk, ami egy rendhagyó formája a polgári engedetlenségnek”

 – mondta Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. Szerinte a mai konferencián sok előadó, történész, jogász követhet el törvénysértést az előadásával. Ugyanakkor úgy látja, hogy maga a Btk. módosítása annyira homályos, hogy nehéz megmondani, mi számít jelenleg törvénysértésnek. 

„Mivel kimondjuk, hogy az, ami 1945-48 között történt, igazságtalan, kérdés, hogy ez jogi szempontból megkérdőjelezés vagy tagadás-e”

 – mondta Gubík. Nem tartja azonban kizártnak, hogy valamelyik szlovák nacionalista szervezet feljelenti majd a konferencia résztvevőit vagy szervezőit. 

Ő is úgy véli, hogy ezzel a módosítással öngólt lőtt a koalíció. „Olyan jogbizonytalanságot teremt, hogy a Büntető törvénykönyv egyes paragrafusai gyakorlatilag végrehajthatatlanná váltak” – magyarázta a pártelnök. Szerinte ilyenre az Európai Unióban még nem volt példa. Bízik abban, hogy a módosítást az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi majd.  

A polgári engedetlenség mellett a konferencia célja, hogy bemutassa a Beneš-dekrétumok hatását a múltban és a jelenben. 

„Az is a célja a konferenciának, hogy akihez eljut, lássa ezt a problémát, és egyfajta jogászi értelmezést, lehetséges megoldást is adjunk”

 – fogalmazott Gubík, hozzátéve: sajnálja, hogy a konferencián szlovák előadók nem vesznek részt.