Plavčan az első távozó

Peter Plavčan oktatási miniszter nevéhez fűződik a harmadik Fico-kormány eddigi legnagyobb botránya, ám a miniszter pályafutása eddig sem volt zökkenőmentes.

Pozsony. Robert Fico kormányfő szerint Peter Plavčan oktatási miniszternek azért kell távoznia, mert nem tudta megmagyarázni a tárca uniós pályázati felhívásai körül kirobbant botrányt. A tárca két, egyenként mintegy 300-300 millió eurós pályázati felhívást tett közzé a tudomány és a kutatás támogatására. A botrányt a tudományos akadémia elnökének és a hazai egyetemek rektorainak nyílt levele robbantotta ki egy hónapja. Azt állították ugyanis, hogy a kutatóközpontok és az egyetemek projektjeit sorra elkaszálták az értékelők. Ellenben tudománnyal és kutatással korábban egyáltalán nem foglalkozó, alkalmazottak nélküli, minimális forgalommal működő „postafiókcégek” több millió eurós támogatásokat nyertek el. A botrányt tovább fokozta, hogy nem az adott szakterületen tevékenykedő értékelő bírált el egy-egy több millió eurós tudományos projektet. A napokban kiderült, hogy több, az SNS-hez köthető cég is sikeres volt az uniós pályázati felhíváson, köztük az emissziós kvótákon nyerészkedő Norbert Havalec cége is. Az egyik 300 millió eurós pályázati felhívást már kiértékelte a tárca, és a szerződések többségét aláírta. A másik felhívást az értékelők adatbázisával együtt törlik. Fico szerint azonban a botrány kétségeket kelt a lakosságban azzal kapcsolatban, hogy a kormány komolyan gondolja-e a korrupció elleni harcot.

Rosszul indult

Peter Plavčan az SNS többi potenciális jelöltjét, Andrej Danko korábbi asszisztensét, Ľudovít Hajdukot és az egykori újságírót, Helena Polákovát megelőzve került a tárca élére. Évtizedeken keresztül a tárca hivatalnoka volt, a minisztérium felsőoktatási főosztályának vezetői posztját cserélte le a miniszteri székre. Tárcavezetői pályafutása nem volt botrányoktól mentes. Az ellenzék a fejét követelte, még mielőtt Andrej Kiska államfőtől átvette volna megbízólevelét. A Diákhitel Alap tanácsainak tagjaként és igazgatójaként törvénysértő módon közel 40 ezer euró jutalmat vágott zsebre, ráadásul az alap fel nem használt 5,6 millióját irányítása alatt, rendkívül kedvező kamatra kölcsön adták a Slavia Capital pénzügyi társaságnak. A társaság igazgatótanácsában pedig neje, Viera Plavčanová ült. Az ügyben a pozsonyi járási ügyészség újabb vizsgálatot rendelt el, mely következmények nélkül zárult. Akkor a koalíciós partnerek kiálltak Plavčan mellett.

Rosszul folytatódott

Idén januárban azért került ismét a figyelem középpontjába, mert az oktatási tárca nem fizette ki a Scopus névre keresztelt nemzetközi adatbázis 3,6 millió eurós használati díját. A tudományos akadémia és a hazai egyetemek kutatói hetekig a kutatómunkájukhoz létfontosságú adatok nélkül voltak kénytelenek dolgozni.

Nagy port kavart az Edunet közbeszerzési pályázata is. Az iskolák ingyenes internet-hozzáférésére vonatkozó pályázatot úgy értékelték ki, hogy előtte kizárták a legalacsonyabb ajánlatot tevő szolgáltatót.

Megoldatlan ügyek

Plavčan minisztersége alatt gyakorlatilag folyamatosan napirenden volt a pedagógusbérek emelése és a közoktatási reform. A béremelésről elvben 2020-ig megállapodás született, de a szakszervezet még nem írta alá a kormány javaslatát. A közoktatási reform végleges szövege máig nem készült el. Egyelőre a kisiskolák finanszírozása is megoldatlan, ezt ugyanis a tárca kormányrendeleten keresztül akarta rendezni. Az új összegekről augusztusban kellett volna megállapodásnak születnie, viszont Plavčan távozásával ez már az új miniszter feladata lesz.