Pénztelen iskolák

Egyes igazgatók tájékoztatása szerint az iskolák működtetésére, az idei első negyedévre szánt pénzkeret valószínűleg már február végén elfogy. Az oktatási minisztérium ugyanis a 2001-es költségvetés alapján számította ki a támogatások mértékét, figyelmen kívül hagyva az inflációt, a megnövekedett szolgáltatói árakat és a megváltozott hozzáadottérték-adót is. „A tanárok fizetésére szánt összeg csak az alapbér kifizetésére elég, semmi más nem biztosítható belőle. Iskolánkban a kollektív szerződés a kiegészítő nyugdíjbiztosítás két százalékának kifizetésére is kötelezi a munkaadót. Ezt nem tudom teljesíteni, ezért akár perelhető is vagyok a szakszervezet részéről, de egyszerűen nincs miből fizetnem, mert erre sem szánt pénzt a minisztérium” – panaszolta lapunknak Kubačka Gizella, a rimaszombati Ferenczy István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója. Hozzátette: „Nem tudok személyi pótlékot fizetni, a vezetésért kapott pótlékot törölni kell, mert nincs miből kifizetni. Úgy állunk, hogy a első negyedév költségvetése egy havi fűtésdíjra elegendő. Villanyt, vizet, csatornadíjat már nem tudok fizetni, csak azt mondhatom az illetékeseknek, várjanak, ha tudnak, s ha megkapom az államtól az iskola működtetésére szánt összeget, fizetek. Még szerencse, hogy vannak megértő emberek, akik tudnak pár hét haladékot adni.” Kubačka Gizella elmondta, irodai papír és egyéb, az iskola működtetéséhez nélkülözhetetlen segédeszköz és anyag vásárlására szintén nincs egy fillér sem. „Fél lábbal a börtönben érzem magam, ugyanis a villamos hálózat évenkénti ellenőrzésére és a hibák elhárítására nincs egy koronánk sem. Ha baj történne, engem vonnának felelősségre. A város saját hatáskörében az éves ellenőrzést már megoldotta, de hibaelhárításra nincs pénz. Ugyenez a helyzet a tűzvédelmi szabályok esetében is, ott sincs éves biztonsági felülvizsgálat, ha ellenőrzés van, büntetést kell fizetni. Miből? Ne adja Isten, hogy valami baj legyen. Nem tudom, mi lesz tovább, s szinte szégyenlem magam a kollégáim előtt, hogy a becsületesen elvégzett munkájukért csak alapbért tudok fizetni. Szinte elveszik a tanítók kedvét még az élettől is, nemcsak a munkától. Talán sztrájkolnunk kellene, hogy észrevegyék ott fent, milyen a helyzet itt lent? Szomorúak, tanácstalanok, elkeseredettek vagyunk, mert a városi iskolaigazgatók tanácsának figyelmeztető levelét még csak válaszra sem méltatta a szakminisztérium. Hogyan oktassunk így tovább? Ez az út vezet Európába? Mit tudunk így adni a gyerekeknek?” – sorjázta a kérdéseket az igazgatónő. A helyzet Losoncon és Füleken sem sokkal rózsásabb. Janusek Ágnes, a füleki Ifjuság utcai alapiskola igazgatója hasonló gondokat sorolt fel, hozzátéve: az iskola épülete már kicsit megkopott, a javítások a város költségvetését terhelik majd, mert a minisztériumtól ilyesmire egy fillér sem érkezett. Tanszert, vagy új berendezést csupán alapítványi támogatásból lehet vásárolni, a napi munkához szükséges anyagokat pedig már a tanárok maguk vásárolják. A losonci Kármán József Alapiskola igazgatója, Gáspár Zoltán gondterhelten konstatálta, hogy az iskola fenntartására a várostól kapott hitelt, a tanárok fizetésére pedig a város a járástól kért kölcsön. „Számtalan, végig nem gondolt döntés miatt kerültek az iskolák ilyen helyzetbe. A minisztérium szemét mintha bekötötték volna. Lehet, hogy nem gond Pozsonyban iskolát fenntartani, de probléma Losoncon, hogy arról már ne is beszéljek, milyen nehéz lehet faluhelyen. Alapgázon működik az iskola, a kollégákkal együtt alapbérért dolgozunk, amit hitelből fizet a város. Mondja meg nekem valaki, ez az új oktatási koncepció, vagy szándékosan akarnak leépíteni minket? Baj van, és sokáig nem halogatható a megoldás. A város vezetésének jóvoltából nem termelünk ugyan adósságot, de ez csak az önkormányzat hozzállásán múlik. Alapgáz, alapbér, nyomott hangulat. Ez jellemzi az oktatást most” – mondta Gáspár Zoltán.