Pellegrini rövidesen Kijevbe látogat, a védelmi kiadások kérdésében nem fog szembemenni a NATO-többséggel

Pellegrini az interjúban leszögezte, hogy pártok felett álló elnöknek tartja magát. Úgy véli, az államfőnek támogatnia kell a kormányt, ha az teljesíti a programját, ugyanakkor kritizálnia is kell, ha ezt nem teszi. Hozzátette azonban, hogy az elnöknek is lehet saját politikai véleménye.

Természetesen a szívem mélyén – és ezt vállalom – mindig baloldali és szociáldemokrata maradok, mert így nevelt a családom. Soha nem leszek sem jobboldali, sem liberális, hanem szociáldemokrata. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bármilyen módon is előnyben részesíteném azt a politikai pártot, amelyből jöttem, vagy amelyet alapítottam

 – jelentette ki.

Rövidesen Ukrajnába látogat

Pellegrini az interjúban bejelentette, hogy a közeljövőben Kijevbe látogat. Hozzátette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt már tájékoztatta arról, hogy megkezdik a látogatás előkészítését. A szlovák államfő ugyanakkor nem pusztán udvariassági látogatást szeretne, hanem olyat, amely mindkét fél számára “pozitív tartalmi eredményeket” hoz. 

Hangsúlyozta, hogy a háború után újjáépülő, fejlődő Ukrajna hosszú távon óriási lehetőséget jelent Kelet-Szlovákia számára.

Ami az ország külpolitikai irányultságát illeti, az államfő megismételte, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök „minden irányba nyitott” külpolitikája nem feledkezhet meg a nyugatról. „A kormánynak jobban kellene a nyugati országokra koncentrálnia” – tette hozzá.

Bízik benne, hogy a kormányfő találkozni fog Friedrich Merz német kancellárral, és sikerül tisztázniuk a nézeteltéréseket. „Németország a legfontosabb gazdasági partnerünk, ezért baráti kapcsolatokra van szükségünk” – tette hozzá.

A védelmi kiadások kérdésében nem fogja megtörni a konszenzust

Az interjúban szóba került a közelgő hágai NATO-csúcstalálkozó és a védelmi kiadások növelésének kérdése is. Pellegrini megerősítette, hogy kedden a kormánypártokkal és az ellenzékkel is egyeztetni fog a csúcson képviselendő szlovák álláspontról.

Az államfő szerint a kiadások növelése nem mehet a szociális standard rovására, ugyanakkor leszögezte, hogy a csúcstalálkozón nem fog szembemenni a többségi véleménnyel, nem fogja megtörni a konszenzust. 

Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy a védelemi kiadások javasolt növelése alacsonyabb lesz a már korábban bejelentett, 3,5%-os GDP-arányos szintnél. Hangsúlyozta, hogy fokozatos emelésre van szükség.

Nem sikerült lenyugtatnia a kedélyeket

A Szlovákiában is mélyülő társadalmi polarizációval kapcsolatban az államfő kijelentette, hogy az országban tapasztalható feszültség ma talán még nagyobb, mint a Fico ellen elkövetett merénylet előtt volt. Hozzátette: a közösségi média mellett ezért a politikusok is felelősek, bár konkrét neveket nem említett. 

Elismerte, hogy az a törekvése, hogy lenyugtassa a kedélyeket és békét teremtsen a társadalomban, egyelőre nem valósult meg.

A liberális demokrácia rendszeréről Pellegrini nem osztja Fico véleményét, miszerint az kudarcot vallott. Szerinte egyes kompetens személyek mondanak csődöt, de nem maga a rendszer. 

Díjazta, hogy Fico a vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: minden rendszerszintű változtatásnak a demokratikus játékszabályokon belül kell történnie. „Nem szabad, hogy az emberek azt érezzék, hogy a rendszer autoriter módon történő megváltoztatása a cél” – tette hozzá.

Óva int az alkotmány túl gyakori módosításától

A tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban Pellegrini kijelentette: bízik benne, hogy a kormány egyeztetett az európai intézményekkel arról a paragrafusról, amely a szlovák jogrend elsőbbségét deklarálná kultúr-etikai kérdésekben, hogy elkerüjék az esetleges jogi vitákat. Az alkotmánymódosítás egyéb részeit - például azt, amelyik kimondja, hogy csak két nem létezik, férfi és nő - nem kritizálta nyíltan. Megjegyezte viszont, örülne, ha az alkotmányt nem módosítanák túl gyakran.

Szóba kerültek az aktuális elnöki vétók is, amelyek a Covid-amnesztiálat, illetve a főügyész életjáradékát érintik. „Úgy érzem, hogy a vétóim sikeresek lehetnek” – fogalmazott az államfő.

A Covid-amnesztiával kapcsolatban elmondta:

Nem tudok megbékélni azzal, hogy visszafizessük a büntetést valakinek, aki megtagadta a maszkviselést egy kórházban vagy szociális otthonban, és emiatt valaki megbetegedett vagy meghalt.

A Maroš Žilinkának járó életjáradék ügyében pedig feltette a kérdést, hogy az miért járna olyan tisztviselőnek, aki csak négy évet töltött ki a hétéves hivatali idejéből?”