Pellegrini elkaszálta a népszavazást, Danko sikerrel ment be a hátsó ajtón

Pellegrini arra hivatkozva nem fogadta be a népszavazási kérelmet, hogy a kérdés nincs egyértelműen megfogalmazva. Ezzel kiváltotta Danko haragját, az SNS vezetője szerint ugyanis az államfő teljesen önkényesen járt el a kérdésben. Nem ez az első népszavazási kezdeményezés, ami kudarcot vallott, márciusban az államfő egy másik petíciót egyszerűen a Kormányhivatalnak továbbított, mivel az értelmezése szerint nem népszavazási kezdeményezésről volt szó, csak egy kérdéscsokorról, a miniszterelnökhöz címezve.

Furcsa megfogalmazások

Az államfő az indoklásában a szöveg egyértelműségének hiányára, valamint arra hivatkozott, hogy nem tudja megvizsgálni az aláírások hitelességét. „Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság ne alkalmazza a szankciókat az Orosz Föderáció ellen, amelyek ártanak a szlovák állampolgároknak, egyéni vállalkozóknak és magánvállalkozóknak?” – tették fel a kérdést a népszavazási kezdeményezés szervezői. A petíciót a szervezők állításai szerint több, mint 450 ezer választópolgár aláírta. A gyűjtésbe olyan mozgalmak is besegítettek, mint a Szlovák Megújhodási Mozgalom, az SNS, Štefan Harabin, de a Republika aktivistái is különösen aktívnak bizonyultak.

Pellegrini az elutasító indoklásában arra hivatkozott, hogy a szankciókat az Európai Unió fogadja el a tagállamok – köztük Szlovákia – beleegyezésével, továbbá fél évente megújítja. Az elfogadott szankciók az elnöki iroda érvelése szerint beépülnek a szlovák jogrendbe és nem lehet azokat ignorálni egy népszavazás eredménye alapján. Arra az államfő ugyanakkor már nem tért ki, nem lehet-e úgy értelmezni egy sikeres népszavazást, hogy Szlovákia nem járul hozzá a szankciók meghosszabbításához.

Pellegrini szerint a petícióban szereplő kérdés nem egyértelműen fogalmaz és a teljesítése nem jár előre világosan látható következményekkel. Az elnök kifogásolja, hogy a kérdésből nem egyértelmű, miszerint a Szlovák Köztársaságra vagy az állampolgáraira, intézményeire vonatkozik a felvetés, ahogy az sem, hogy Oroszországot, az orosz cégeket, esetleg az orosz kötődésű, más országokban ténykedő jogalanyokat érinti a szankciók tilalma. Pellegrini szerint az sem világos és a gyakorlatban megállapíthatatlan, ha egy szankció árt az érintett vállalkozóknak és az állampolgároknak.

Az államfő nehezményezte, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között az elnöki irodának nincs módjában megvizsgálni az aláírások hitelességét. Az első, kormányhivatalnak továbbított petíció kapcsán kimondottan komolyan felmerült az a vád, hogy fantomaláírásokat tartalmaz, ugyanis a jelenlegi kezdeményezés mögé álló szervezetek sem tartották elképzelhetőnek, hogy a kezdeményezők, a Szlovák Testvérek önerőből több százezer aláírást tudnának összegyűjteni. Pellegrini arra célozgatott, a mesterséges intelligenciát is figyelembe vették az aláírásgyűjtés idején.

Danko a parlamentben csap vissza

Az SNS elnöke szerint Pellegrininél mélyebbre még Zuzana Čaputová államfő sem süllyedt, aki egy neki nem tetsző kezdeményezést az Alkotmánybírósághoz továbbított a kérdések vizsgálatára. A politikus szokásához híven egy rövidlátó intézkedéssel próbált meg elégtételt venni az államfőn – élesítette a parlamentbe egy hónapja beterjesztett javaslatot, miszerint a kormány tagjai kötelezően nem szavazhatnak új, Oroszország elleni szankciók és korlátozások mellett, továbbá aktívan törekedniük kell az energetikai piac stabilizációjára és az árszint normalizálására.

Ezt a határozatot a törvényhozás – teljesen váratlanul, az ellenzék hiányzásánák és koordinált fellépés hiányának köszönhetően – elfogadta, így a következő hetekben Pellegrini, leginkább pedig Robert Fico kormányfő is komoly dilemmákkal néz szembe.

Fico egyelőre António Costát, az Európai Tanács új elnökét informálta a népszavazási kezdeményezés állásáról és a szlovák parlament döntéséről, az alkalmat kihasználta arra, hogy közvetítse, az Európai Uniónak erős békeüzenetet kellene küldenie a Tanács június 26-án esedékes ülésén. Arról, hogy mennyiben köti Szlovákia kezét a parlamenti határozat a vétó ügyében, Fico nem ejtett szót.

Szankcióbarátok

A megosztott szlovákiai politikára jellemző, hogy az egyes pártok – de a társadalom is – más-más hozzáállást tanúsít a szankciókhoz. Pellegrini lépése a népszavazás elbuktatására kiváltotta az ellenzéki helyeslést: Ivan Korčok szerint az államfő megfelelő lépést hozott, mivel a kormány, nem pedig a nép visel felelősséget a szankciókért. Alapvető probléma ugyanakkor, hogy az SNS határozata pont a kormányt hozza kellemetlen helyzetbe.

A népszavazási kezdeményezés mögött álló erők ugyanakkor elkeseredettek. Milan Uhrík (Republika) elmondása szerint „nem tudta, hogy nevessen vagy sírjon” az elnöki döntésen, mivel az értelmezhetetlen. Uhrík nevetségesnek tartja, hogy Pellegrini az indoklásában képtelen volt meghatározni a Szlovákia és Oroszország szavak értelmét, a véleménye szerint az államfő ezzel Čaputová és Korčok társaságába katapultálta magát.

Bár egy kiírt népszavazás is valószínűleg érvénytelen lenne a szigorú feltételek miatt, a szlovák közvélemény nem kimondottan szankciópárti. Egy, az oPeniazoch.sk pénzügyi portál részére végzett felmérés szerint a megkérdezettek 22,6 százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán semmilyen hatással nincsenek a szankciók az orosz gazdaságra, további 14,6 százalékuk pedig minimális hatást tulajdonít a pénzügyi korlátozásoknak. Mindössze a válaszadók 22 százaléka gondolja azt, hogy nagy, vagy kimondottan súlyos hatással van az orosz gazdaságra az uniós korlátozás. Minél alacsonyabb volt a válaszadók végzettsége, annál biztosabban állították, hogy a szankciók többé-kevésbé értelmetlenek.