Papíron sem könnyíti meg a szélerőművek telepítését a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvénymódosítás

A javaslatba, melyet a parlament gyorsított eljárásban tárgyalt, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter ráadásul az utolsó pillanatban belecsempészett egy olyan paragrafust, amely jelentősen megkönnyítette volna a sípályák és szállodakomplexumok építését a védett területeken. Végül az Európai Bizottság nyomására Taraba módosítása nélkül fogadták el a törvényt.

Taraba „partizánakciója” miatt már kifizetett támogatás került veszélybe

A tárcavezető módosítása lehetővé tette volna, hogy a sípályák, felvonók és szállodák építésére vonatkozó projekteket előzetes vizsgálati eljárás (közismert nevén „kis EIA”) keretében hagyják jóvá. 

Vagyis a nagyberuházók, ingatlanfejlesztők megúszták volna a szigorú környezeti hatásvizsgálatot (ún. „nagy EIA”) még akkor is, ha a nemzeti parkok védett területin akartak volna építkezni.

A természetvédők felhívták a figyelmet, hogy a múltban éppen a kötelező hatásvizsgálatoknak köszönhetően nem valósultak meg olyan tervek, amelyek veszélyeztették volna a fokozottan védett fajok élőhelyeit. A módosítás ellen az ellenzék és több civil szervezet is tiltakozott.

Amikor a törvény már második olvasatban volt, az Európai Bizottság levelet küldött Peter Kmec (Hlas) helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettesnek, melyben a védett területek veszélyeztetése mellett azt is kifogásolta, hogy 

a törvénymódosítás csak két, ún. akcelerációs zónában könnyítené meg a szélerőműparkok engedélyezési eljárását, ez pedig ellentétes a helyreállítási tervbe foglalt stratégiával. 

Ezt követően a Hlas képviselője, Peter Kalivoda benyújtott a törvényhez egy újabb módosító javaslatot, amely egyrészt törölte a jogszabályból Taraba módosítását, másrészt úgy módosította a jogszabályt, hogy az már nem korlátozza a szélerőműparkok engedélyezését megkönnyítő „akcelerációs zónák” számát. A sípályákra, felvonókra, szállodákra vonatkozó enyhítés törlését a Hlas képviselője azzal indokolta, hogy Taraba módosítása kockáztatná a helyreállítási terv egyik mérföldkövét, és az ezzel összefüggésben már kifizetett támogatást.

Fellebbezésnek nincs helye

Az EIA-törvény módosítására egyébként azért volt szükség, mert át kellett ültetni a szlovák jogrendbe a megújuló energiaforrások kiépítését megkönnyítő európai irányelvet. Taraba ugyanakkor korábban többször bírálta a megújulókat, nyár elején például kijelentette, hogy 

a zöld gazdaság csődöt mondott, a szélerőműveket és a napelemeket képtelenségeknek nevezte, és hangsúlyozta: mióta ő vezeti a minisztériumot, egyetlenegy szélturbina építésére sem adott engedélyt. 

A kedden elfogadott jogszabályban végül benne maradtak olyan rendelkezések is, amelyek az európai jogszabályokon túlmenő akadályokat gördítenek a megújuló energiaforrások beruházói elé. A szélerőművek engedélyeztetéséhez ugyanis szükség lesz az érintett települések jóváhagyása mellett a SEPS (átviteli rendszerirányító) és az ÚRSO (Árszabályozási Hivatal) pozitív nyilatkozatára is. Ez utóbbi állásfoglalásokra azonban a jogszabály nem határoz meg világos kritériumokat, ahogy fellebbezési lehetőséget sem – mutatott rá Tamara Stohlová (PS), a környezetvédelmi bizottság alelnöke.

A környezetvédelmi minisztérium a TASR hírügynökségnek küldött állásfoglalásában kiemelte: az, hogy a jogszabály rendelkezik a szélerőműparkok akcelerációs zónáiról – amelyekre az előző kormányok kötelezték Szlovákiát –, lehetővé teszi a pénzügyi források hatékony lehívását a helyreállítási tervből. Az új szabályozás egyúttal rögzíti, hogy a szélerőmű projektek elbírálásánál és engedélyezésénél kötelező érvényűek lesznek az önkormányzatok és az átviteli hálózat egyetértő állásfoglalásai, hogy „senki se építhessen szélturbinákat a házak mögé a lakók beleegyezése nélkül” – tette hozzá Taraba.

Értelmetlen követelmények, homályos szabályozás

A Klímakoalíció és a VIA IURIS szervezet szerint ugyanakkor a törvénymódosításba olyan értelmetlen, sőt káros rendelkezések kerültek, amelyek szembe mennek annak tervezett céljával, vagyis a megújuló energiaforrások telepítésének elősegítésével. 

Azt, hogy a szélerőműparkok engedélyezéséhez szükség lesz az önkormányzatok mellett az ÚRSO és a SEPS beleegyező nyilatkozatára is, a Klímakoalíció szerint például olyan szükségtelen követelmény, amely ahelyett, hogy elősegítené a projektek érdemi elbírálását, inkább akadályozza azt. Egyben rámutatott: az önkormányzatoknak már most is kötelezően állást kell foglalnunk, hogy az adott építkezés összhangban van-e a területrendezési tervvel.

Dana Mareková, a Klímakoalíció koordinátora azt is kifogásolja, hogy a jogszabály nem részletezi, az ún. akcelerációs zónákban milyen kritériumok mellett történne a projektek engedélyezése, ahogy azt sem, hogy hol és mi alapján jelölnék ki ezeket a zónákat.

„Az ilyen jogalkotás káoszt és kiszámíthatatlanságot hoz minden érintett fél számára. Végső soron pedig fékezi a megújuló energiaforrások minőségi fejlesztését, és elmélyíti az emberek bizalmatlanságát ezekkel a projektekkel szemben”

 – tette hozzá Ivana Figuli, a VIA IURIS jogásza.