Közélet
Illusztráció - Michal Šmrčok (Plus Jeden Deň)

Összefoglalták, milyen hiányosságokkal kell szembenéznünk a hazai szülészeteken

B. Szentgáli Anikó

2018. április 25. 19:53

A kisbaba megszületése minden családban örömteli esemény, a szülést azonban rengeteg nő traumaként éli meg. A szülészeteken gyakran sérülnek a vajúdó nők emberi jogai – a civil szervezetek bíznak benne, nemzetközi nyomásra javulni fog a helyzet.

Sérülnek a jogok

Sokszor a szülés szinte valamennyi szakaszában sérülnek a vajúdó nők emberi jogai, derül ki a a Nők–Anyák–Testek című kétrészes tanulmányból és a hozzá kapcsolódó dokumentumfilmből, amelyet a Polgár, Demokrácia és Felelősség (ODZ), valamint a Női Körök Polgári Társulás képviselői állítottak össze. A tanulmány alapjául többéves vizsgálat szolgál, országszerte vizsgálták a szlovákiai szülészeteken uralkodó állapotokat. A nőknek kevés információjuk van a szülés menetéről, az egyes beavatkozásokról, saját és gyermekük egészségi állapotáról, sok mindenről csak utólag értesülnek, s általában az egészségügyi személyzet úgy viszonyul a vajúdó nőkhöz, mintha csak tárgyak lennének, akik képtelenek egyedül dönteni és cselekedni. A személyzet nem buzdítja a nőket, hanem inkább gúnyolódik, és saját munkájuk megkönnyítése céljából parancsolgatnak, megfélemlítik a nőket, így kényszerítik akaratukat a páciensekre.

Részvétel a döntésekben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint mindenkinek joga van arra, hogy az orvosi kivizsgálását és a kezelését érintő döntésekben részt vegyen, és bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, és azt bármikor visszavonja. Ezzel szemben az általános szlovákiai gyakorlat az, hogy amikor valakit felvesznek a szülészetre, a nővérek rutinszerűen aláíratnak egy tájékoztató jellegű beleegyező nyilatkozatot, melyről sokan nem is sejtik, pontosan mit tartalmaz.

Pozitív élmény

Janka Debrecéniová jogász szerint a szülést nemcsak túlélni kell, hanem el kell érni, hogy a vajúdó nő számára pozitív élmény legyen. Ezt a WHO is rendkívül fontosnak tartja. Nem sokkal azután, hogy az emberjogi szervezetek nyilvánosságra hozták tapasztalataikat, a WHO a közelmúltban nagyon konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a szülésekkel kapcsolatban: tiszteletben kell tartani a nők pozitív szülésélményhez való jogát, az anyának és a babának pedig színvonalas, az időszerű tudományos ismereteken alapuló egészségügyi ellátást kell nyújtani. Debrecéniová bízik benne, hogy nemzetközi nyomásra a helyzet végre javulni fog Szlovákiában.

Az egészségügyi minisztérium a civil felmérés eredményeire közvetlenül nem reagált, hivatalos közleményében csak annyit mondott: az egészségügyi alkalmazottaknak be kell tartaniuk az érvényes etikai kódexet. A tárca állítólag már dolgozik a legújabb tudományos ismeretekből kiinduló, új, standard diagnosztikai és terápiás eljárásokon.

2018. április 20. 08:31

Szülés előtt – mi mindent kell tudnia a kismamának?
Janka Debrecéniová
Janka Debrecéniová  - Képarchívum

Janka Debrecéniová, a Polgár, Demokrácia és Felelősség civil szervezet jogászaként és kismamaként is szembesült a kórházi környezettel, s volt alkalma tanulmányozni, mennyire tartják tiszteletben a vajúdó nők jogait.

Szüléskor a nők mit utasíthatnak el, és mit kérhetnek?

Az egészségügyi személyzet a legapróbb beavatkozást sem végezheti el anélkül, hogy alaposan tájékoztatná a beteget, aki ezután egyezne bele a beavatkozásba, és ami fontos, nem csak formálisan. Vagyis a nőnek elegendő érthető információt kell kapnia, és szabad akaratából kell döntenie. Gyakorlatilag minden beavatkozás elutasítható, amit az egészségügyi személyzet javasol vagy tervez. Ez érvényes a hüvelyi vizsgálatra, a szülés beindítására mechanikusan vagy gyógyszerrel, a szülés gyorsítására például oxitocin beadásával, a CTG-felvételek rutinszerű készítésére, a Kristeller-műfogásra (nyomás a nő hasára a kitolási fázisban – szerk.), a magzatburok művi megrepesztésére, a csecsemő rutinszerű mérésére közvetlenül a szülés után, de még arra is, hogy a nőt kényelmetlen helyzetben – például fekve – kényszerítik szülni. A felsorolt praktikák némelyike eltér a nemzetközi egészségügyi standardtól, sőt, kimondottan ártalmas. A nőnek jogában áll dönteni a szülés körülményeiről, például hogy milyen helyzetben szeretne szülni, hogy nem kíván gátmetszést vagy arról, hogy kit szeretne maga mellett vajúdás közben. Ugyanúgy jogában áll kérni, hogy közvetlenül a szülés után a babát tegyék a mellkasára.

Mi a szülési terv?

A nők ebben fogalmazzák meg a kéréseiket, és azt, hogy mit részesítenek előnyben. Ez egy stratégia, amely arra kényszerítheti az egészségügyi alkalmazottakat, hogy tiszteletben tartsák a vajúdó nő jogait. Sajnos, a szlovákiai szülészeteken az informált beleegyezési nyilatkozat legtöbbször csak egy értéktelen papírfecni, melyet sokan a szülészetre érkezésükkor automatikusan aláírnak anélkül, hogy tudnák, miről van szó, és bizony előfordulhat, hogy valaki olyasmit is aláír, amivel lényegében nem ért egyet. A szülési terv jogilag kötelező érvényű nyilatkozat arról, hogy a várandós nő pontosan mit szeretne, konkrétan mihez adja a beleegyezését, és mit utasít el. A személyzetnek ezt be kell tartania.

Honnan tudhatják a kismamák, mihez van joguk?

Előre kell tájékozódni, fel kell készülni a szülésre, hogyan fog zajlani, milyen helyzetek alakulhatnak ki, ott esetleg milyen döntéseket kell hozni. Aki készít szülési tervet, azt bizonyítható módon kell az egészségügyi intézménybe eljuttatni – például ajánlott küldeményként, vagy a szülészet iktatójában kell leadni, esetleg tanú jelenlétében átadni. Tanácsos beleírni, hogy az ott leírtak előnyt élveznek az informált beleegyezési nyilatkozattal szemben.

Mi van, ha a kórház nem tesz eleget a vajúdó nő kívánságának?

Ha a nő nem választhat szabadon szülési helyzetet, ha rutinszerűen, úgymond megelőzésképpen elvégzik a gátmetszést, ha nyomást gyakorolnak a hasára, illetve nem a helyesen szerzett informális beleegyezéssel összhangban nyújtottak egészségügyi ellátást, panaszt tehet az Egészségügyi Felügyeletnél, esetleg az adott kórház vezetőségénél az alkalmazottak ellen, végső soron pedig bírósághoz fordulhat. Hasznos minél több bizonyítékot összegyűjteni, vagyis érdemes minél több fotót és videót készíteni.

Önnek ajánljuk