Ondrejcsák: Fogytán van a nyugati szövetségeseink türelme – Interjú

Folytak/folynak a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, viszont egyelőre nem látszik, hogy a tűzszünet a napokban megköttetne. Egyelőre csak Ukrajna hajlandó a feltétel nélküli tűzszünetre. Hogyan látja, csődöt mondott Donald Trump terve, hogy a feleket valahogyan rábírja a tűzszünetre?  

Egyelőre úgy néz ki, hogy nem működik ez a terv, mert gyakorlatilag Oroszországot nem helyezték semmiféle nyomás alá az amerikaiak. Trump ugyan beszélt arról, hogy bevezet valamiféle szankciókat Oroszország ellen, de nem úgy néz ki, hogy ez a közeljövőben megvalósul. És mivel Oroszország nincs nyomás alatt, ezért gyakorlatilag nincs lépéskényszerben. Annak ellenére tehát, hogy Ukrajna már elfogadta a tűzszünetet, emellett az Egyesült Államok és egész Európa támogatja, Oroszország továbbra sem hajlandó belemenni.  

Az utóbbi időben mintha változna Trump hozzáállása Putyinhoz, keményebb kijelentéseket tesz, keményebb fellépést ígér. Érzékelhető komolyabb változás, várható, hogy az Egyesült Államok elnöke nagyobb nyomás alá helyezi Oroszországot?  

Egyelőre két-három tweetet, bejegyzést láttunk Trumptól a közösségi médiában. Ezen kívül még nem nagyon látszik semmi. Az amerikai szenátusban és a kongresszusban sokkal komolyabban veszik az Oroszország elleni potenciális lépéseket. Viszont ebben a kérdésben Trump kezében vannak a kártyák Amerikában. Nélküle nem lépnek.  

És vannak Trump kezében valódi ütőkártyák? Tudna hatni Putyinra, ha akarna? 

Természetesen vannak. Megerősíthetné, fokozhatná Ukrajna támogatását. Ezenkívül politikailag is nyomás alá helyezhetné Oroszországot. Újabb, de most már tényleg erős, hatékony szankciókkal próbálkozhatna. Mert ezek a kártyák ott vannak Trump kezében, de egyelőre úgy néz ki, hogy nem használja őket. 

Miért nem egyezik bele Putyin a tűzszünetbe? Olyan jól áll a harctéren?  

Egy tűzszünet gyakorlatilag megakadályozná Oroszországot abban, hogy elérje a stratégiai céljait, amelyek nem változtak a háború kezdete óta. A stratégiai célja az, hogy megszüntesse az ukrán államiságot, és Ukrajnát gyakorlatilag bábállammá változtassa. Minden más csak taktikai lépés. Viszont ehhez le kell győznie Ukrajnát, és a jelenlegi helyzet nem azt mutatja, hogy ez sikerül neki. Mivel ezeket a stratégiai célokat nem érte el, ezért folytatja a háborút. 

Az Európai Unió és a tagállamok álláspontjában – Szlovákia és Magyarország kivétel – egyelőre nem látszik változás. Néhány hete azonban megalakult az új német kormány, és Friedrich Merz kancellár elég határozottan támogatta a választás előtt Ukrajnát, azóta is beszélt Ukrajna támogatásáról. Várható változás az unió álláspontjában? 

A fő tagállamok, Németország, Franciaország, és ide sorolom még Nagy-Britanniát is, amely ugyan nem uniós tagállam, de Európában nagyon komoly szerepet játszik, tehát ezek az országok gyakorlatilag ugyanazt az irányt viszik tovább, amit eddig. Továbbra is támogatják Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Ugyanazt mondják, mint eddig: a döntés Ukrajna kezében van, ő döntheti el, hogy milyen feltételekkel köt békét. 

Merz kancellár a napokban jelentette be, hogy már nincsenek semmilyen korlátozások az Ukrajnába szállított európai és amerikai fegyverekre, elsősorban a nagy hatótávolságú fegyverrendszerekre, robotrepülőgépekre. Így Oroszország területén is bevethetőek, és akkora hatótávolsággal, amekkorával rendelkeznek. Ez a változás segíti az ukránokat?  

Jelent némi segítséget, némi változást, így nem akadályozzák őket abban, hogy mélyen Oroszország területén is elérjék a stratégiai fontosságú célpontokat, amelyek kiiktatása megnehezíti Oroszország számára a háború folytatását. Itt elsősorban lőszerraktárakról beszélünk, nagyobb támaszpontokról, parancsnoki vezérlőpontokról. Ez természetesen segít abban, hogy meg tudják előzni az újabb orosz támadásokat, de a háború kimenetelére nem lesz döntő hatása. Nem ez fogja eldönteni, hogy hogyan és mikor fog befejeződni ez a háború, mert egyszerűen nincs annyi ilyen típusú fegyvere Ukrajnának.

A német kancellár a napokban üzent Szlovákiának és Magyarországnak: nem örülne, ha ez a két ország akadályozná az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Kilátásba helyezte azt is, hogy akár az uniós támogatások egy részét is bukhatják. Ez mit mutat?  

Ez azt jelenti, hogy kezd elfogyni a szövetségeseink türelme. Szolvákiának és Magyarországnak üzent, mert ez a két ország folytat egyfajta különutas politikát. De ez már talán több is mint különutas politika. Amit ennek a két országnak a vezetése tesz, az sokszor szembemegy az európai érdekekkel, de ami legfontosabb, a mi saját országukkal, a mi érdekeinkkel is szembemegy. Gyakorlatilag akadályozzuk a közös európai döntéshozatalt, rendkívül furcsa jelzéseket küldünk szövetségeseinknek, például Fico május 9-i moszkvai látogatásával. A retorikája is furcsa Orbán Viktornak és Robert Ficónak: mindenféle háborús uszítóknak nevezik a legközelebbi szövetségeseinket, viszont azzal, aki ezt a háborút tényleg elkezdte, tehát Oroszországgal, barátkoznak. Ez már hosszabb ideje folyik, és most úgy látszik, hogy a németek türelme is kezd elfogyni. 

Szerdán Volodimir Zelenszkij hivatalos németországi látogatáson volt: Merz kancelláral találkozott. Mit jelez ez a találkozó? 

A német kancellár még a választás előtt mondta, hogy Ukrajnát támogatni kell minden lehetséges módon, beleértve a németek egyik legjobb fegyverét, a Taurus robotrepülőket is. Azt nem tudjuk, hogy ez a döntés megszületett-e már, vagy mikor születik meg, mert stratégiai okokból már nem fogják nyilvánosságra hozni az Ukrajnának szánt fegyverek listáját. Én úgy látom, hogy ez a találkozó inkább egy koordinációs, bemutatkozó látogatás. A német kancellár az európai szövetségesekkel már járt Kijevben, de jelzésértékű, hogy bilaterális alapon is leül a német és az ukrán vezető tárgyalni. Nem hiszem, hogy valamilyen drámai bejelentést várhatunk ettől a találkozótól.