Az IVO társadalomkutató intézet felmérése szerint a szlovákiai lakosság csaknem harmada (31%) került már olyan helyzetbe, amikor elhitte, hogy valós tartalmat lát, majd később rájött, hogy mesterséges intelligenciával (AI) hozták létre. De nagyjából ugyanennyien (33%) még azt sem tudták megmondani, hogy találkoztak-e már ilyesmivel.
Ön meg tudja különböztetni a mesterséges intelligenciát a valóságtól? Most kiderül!
A mesterséges intelligencia véleményformáló és viselkedésre gyakorolt hatása szempontjából a fő probléma az emberek gyenge tájékozottsága a témában, illetve a manipuláció felismerésének képessége. Valóban nincs könnyű dolgunk, ezt bizonyítja az IVO legfrissebb, az ESET Alapítvány támogatásával készült kutatása is.
A 18 évnél idősebb, 1020 fős mintán végzett reprezentatív felmérés eredményei szerint a mesterséges intelligencia által generált megtévesztő tartalmat különösen nehezen ismerik fel az idősebbek (44%), az érettségivel nem rendelkező középiskolai végzettségűek (42%), a nyugdíjasok (47%) és a munkanélküliek (38%).
Fontos tényezőnek bizonyult a digitális jártasság is:
azok, akik csak alapvető készségekkel rendelkeznek ezen a téren, 37%-os arányban vallották be, hogy nehezebben tudják felismerni a félrevezető tartalmakat.
„A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az AI folyamatos fejlődése miatt a generált tartalmat sokszor már a szakemberek sem tudják biztosan azonosítani. Az átlagember számára így egyre nehezebb különbséget tenni igazság és manipuláció között. Ezt egy egyszerű teszt is megmutatta, amelyben a résztvevők négy darab, nagy felbontású fényképet láttak véletlenszerű sorrendben, amelyek közül az egyik AI által készült.
A mesterséges intelligencia által generált fotót mindössze a válaszadók 21%-a választotta ki helyesen.
A többiek – 64% – hibásan egy valódi fényképet jelöltek meg AI által készítettként, míg 15% egyáltalán nem tudott dönteni” – mondta Marián Velšic, az IVO elemzője.
Az elmúlt években hatalmasat fejlődött az AI-alapú fotó- és videótartalmak minősége. Ezt rengeteg tartalommal lehetne szemléltetni, de sokak számára még ismerős lehet az a nevetség tárgyává vált kezdetleges videó, amelyben Will Smith groteszk módon tömi magába a spagettit. Ugyanezt a feladatot már (legalább) így tudná kivitelezni a mesterséges intelligencia:
A Google Veo 3 mesterségesintelligencia-modelljének májusi megjelenése a piacon pedig csak tovább fokozta a helyzetet. Gyakorlatilag ezzel elérhető, hogy szinte megkülönböztethetetlen legyen egy valódi felvétel és egy kigenerált tartalom. Különösen ijesztő, hogy mennyire kiválóan működik a technológia olyan típusú tartalmak létrehozására, melyek nagyon népszerűek az interneten: mint például, hogy az utca embere válaszol egy influencernek, riporternek.
Google Veo 3 realism just broke the Internet yesterday.This is 100% AI10 wild examples:1. Street interview that never happened pic.twitter.com/qdxZVhOO3G— Min Choi (@minchoi) May 22, 2025
Az emberek (joggal) félnek
Ugyancsak az IVO adatai alapján a lakosság 84 százaléka tartja kockázatosnak az AI közvéleményre gyakorolt hatásait. A válaszadók 60 százaléka „nagyon kockázatosnak”, további 24 százalékuk pedig „közepesen kockázatosnak” ítéli meg azt, hogy képes befolyásolni az emberek véleményét vagy viselkedését.
A legnagyobb aggodalmat egyértelműen a manipulált (deepfake) videók keltik, de idesorolható az álhírek előállítása és terjesztése, valamint a hamis profilok és tartalmak létrehozása a közösségi médiában.
A mi adatainkban is megfigyelhető a mesterséges intelligenciával elkövetett visszaélések számának növekedése. Leggyakrabban a generatív AI-t használják deepfake videókhoz, hamis fényképekhez és weboldalakhoz, amelyek a közösségi médián terjednek, és céljuk, hogy érzékeny adatokat csaljanak ki a felhasználókból, illetve rávegyék őket valótlan befektetésekre vagy nem létező, esetleg kétes áruk megvásárlására
– magyarázta Juraj Jánošík, az ESET mesterséges intelligenciáért felelős igazgatója.
Az IVO elemzője kifejtette, hogy az emberek több mint háromnegyede egyetért: a demokráciára nézve is veszélyt jelenthet a mesterséges intelligencia, többek között politikusok kijelentéseinek manipulálása vagy propaganda terjesztése révén.
Ez pedig csak tovább fokozhatja a társadalom polarizáltságát. De legalább abban egységes a lakosság, hogy ettől szinte mindenki egyformán fél:
Az AI negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmak a társadalom minden rétegében jelen vannak – férfiaknál és nőknél, fiataloknál, középkorúaknál és idősebbeknél, alacsonyabb és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, különböző szakmák képviselőinél, kis falvak és nagyvárosok lakóinál egyaránt. Ez azon kevés jelenségek egyike, amely nem osztja meg a közvéleményt
- teszi hozzá Velšic.
Fejtörőnek sem rossz
Sok tartalomgyártó próbálja felhívni a figyelmet a problémára különböző eszközökkel. Az alábbi videóban nagyon „egyszerű” feladat elé állít bennünket az AI-szakértő: valós vagy mesterséges intelligencia eredménye, amit látunk? Hajrá!
Mihez kezdünk mindezzel?
Az egyik lehetséges megoldás a mesterséges intelligencia negatív hatásainak legalább részleges ellensúlyozására a különféle eszközök és módszerek használata a manipulatív tartalmak leleplezésére.
Az eredmények szerint azonban az ilyen eszközöket és módszereket jelenleg csupán a lakosság valamivel több mint egyharmada (36%) alkalmaz. A leggyakoribb ezek közül a nem hivatalos forrásokból – barátokon, ismerősökön, családon, kollégákon keresztüli – tényellenőrzés vagy összehasonlítás (19%). Ezzel szemben a válaszadók 16%-a hivatalos forrásokat vesz igénybe, például tudósokat, szakértőket, állami és közintézményeket, hivatalokat stb.
A megkérdezettek 22%-a különféle technikai megoldásokhoz nyúl. Például 11% támaszkodik a közösségi hálózatok algoritmusaira – például a dezinformációkra figyelmeztető jelzésekre vagy a hamis információt tartalmazó bejegyzések megjelölésére.
És mindössze 6% használ olyan detektorokat, amelyek deepfake videókra, szövegek és képek eredetiségére specializálódtak, 5% pedig különböző tényellenőrző szolgáltatásokat vesz igénybe az információk valóságtartalmának ellenőrzésére.
A hozzáállás viszont nagyon eltér a különböző társadalmi csoportok esetében. Míg a 18–24 évesek 51%-a használ valamilyen ellenőrző eszközt, addig a 65 év felettiek körében ez az arány csupán 27%. Hasonló különbségek figyelhetők meg az iskolai végzettség alapján is: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 42%-a használ ilyen eszközöket, míg az alap- vagy érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében ez csak 32%.
Technológia, tiltás vagy oktatás?
Míg sokan a technikai megoldásokat, a kritikus gondolkodás fejlesztését és a tudatos hozzáállást hangsúlyozzák, akadnak, akik radikálisabb lépéseket pártolnak.
Az IVO válaszadóinak 26 százaléka szerint az AI állami vagy uniós szintű szabályozása lenne a leghatékonyabb, míg 19 százalékuk a teljes betiltást támogatná. A másik oldalon viszont minden tizedik válaszadó (11%) úgy véli, hogy értelmetlen küzdeni ellene, mivel „úgyis az AI fog uralkodni rajtunk”.
Az ESET szakértője szerint azonban sem egy átfogó technikai eszköz biztosítása, sem a politikai intézkedések nem tűnnek kivitelezhetőnek. Jánošík egyértelműen az oktatásra teszi a voksát.
„Rövid távon a legésszerűbb és leghatékonyabb út továbbra is az oktatás, különösen az AI által generált tartalmak felismerése terén, de általánosságban is az online dezinformációk és manipulációk azonosításában.
Hiszen dezinformációt nemcsak mesterséges intelligenciával lehet terjeszteni – ezért is kulcsfontosságú az emberek médiatudatosságának fejlesztése és a kritikus gondolkodás erősítése” – fogalmazott.
És a végére: az alábbi kisvideó hasznos lehet, ha szeretnénk megőrizni a józaneszünket.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.