Novemberben 3,7 %-os szinten maradt az infláció – mit jelent ez a pénztárcánkra nézve?

A fogyasztói kosár olyan tételei, mint a lakhatás és az energia, valamint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok éves szinten 2,9%, illetve 0,9%-os áremelkedést mutattak. 

Az élelmiszerek árai éves összehasonlításban még csökkentek is –0,7%-kal –, erre az elmúlt 5 és fél évben most került sor először.

Az alkoholmentes italok esetében ugyanakkor az árak akár az előző éviek egyötödével is emelkedtek.

A közlekedésben az árak éves szinten átlagosan 4,4%-kal nőttek. Míg az üzemanyagok ára „csak” 1,5%-kal emelkedett, a közlekedési szolgáltatások árai 13,1%-kal nőttek, elsősorban a több mint 40 %-kal dráguló légi közlekedés hatására. Az éttermek és a szállodák éves szinten 9 %-kal lettek drágábbak.

A 2025-ös év első tizenegy hónapjában az infláció átlagos szintje elérte a 4,0%-ot, és az elemzők arra számítanak, hogy az éves átlag is e körül az érték körül alakul majd.

A szlovákiai árszint idei alakulását nemcsak a világpiaci folyamatok befolyásolják, hanem a pénzügyi konszolidációval összefüggő adóintézkedések is – 2025 áprilisától aggodalmat keltő tényező volt a tranzakciós adó bevezetése is.

„A 2026-os inflációt az határozza meg, hogyan teljesít majd a gazdaságunk, illetve hogyan alakul a munkanélküliség. Hatással lesz rá a konszolidáció folytatása, valamint az energiaárak alakulása is, az aktuálisan sokat emlegetett energiasegélytől függően. Természetesen a világpiaci fejlemények, a kereskedelmi feszültségek (háború), valamint az emelkedő vámok szintén jelentős inflációs kockázatot jelentenek Szlovákia számára”

 –  mutatott rá Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője.

Hozzátette: az infláció nemcsak arról szól, mennyivel fizetünk többet az árukért és szolgáltatásokért az előző évhez képest – hatással van jövedelmeink alakulására, valamint megtakarításaink és befektetéseink hozamának értékére is. 

Bérek alakulása

A várható infláció idén alacsonyabb lehet, mint a nominális bérek várható növekedése, ami reálbér-emelkedést jelent. 2025 első három negyedévében a bérek reálértéken 2,3%-kal nőttek, ami valamivel gyorsabb ütem, mint amit eredetileg vártak.

Bankbetétek és kamatok

A bankszámlákon és lekötött betéteken elérhető kamatok idén is alacsonyabbak lesznek, mint az infláció mértéke, vagyis a bankokban tartott pénz reálértéke csökkenni fog. A lekötött betétek kamatai 2–2,5% között alakulnak majd, ami elmarad a nagyjából 4%-os áremelkedési ütemtől.

Ez a jelenség nem új – a folyószámlák és banki betétek hosszú távon nem képesek legyőzni az inflációt. Az elmúlt közel egy évtizedben mindössze egyszer, tavaly fordult elő, hogy a lekötött betétek kamatai lépést tudtak tartani az inflációval. 

Befektetések

Sadovská szerint az inflációval hosszú távon befektetéssel – jellemzően részvény- és ingatlanbefektetésekkel – lehet felvenni a küzdelmet. A tapasztalt befektetők túlnyomó többsége legalább évi 6%-os hozamot vár el a portfóliójától.

A „láthatatlan adó”

Az elemző rámutatott arra is, hogy sokkal erősebben érzékeljük az egyes termékek és szolgáltatások hirtelen drágulását, mint a pénzünk reálértékének lassú csökkenését. 

Az emberek jellemzően nominális összegekben gondolkodnak, ezért gyakran észrevétlen marad az évi néhány százalékos vásárlóerő-vesztés, és az, hogy az infláció „láthatatlan adóként” folyamatosan apasztja a megtakarítások és hozamok értékét. 

Az infláció tehát nem csupán egy absztrakt szám a statisztikákban, hanem kulcsfontosságú tényező, amelyet figyelembe kell venni a személyes pénzügyi döntések során – figyelmeztet a szakértő.