Egyre kínosabb a kormány számára a rendőrhiány és a közbiztonság romlása

A kérdés csak az, hogy milyen módon kezeli a kormány a problémát. A törvényi szabályozás megváltozása csak részben enyhítené a gondokat, a településeknek legalább ugyanennyi problémájuk van azzal, hogy elfogytak az utcán járőröző rendőrök, akik megakadályozhatnák a lopásokat, vagy a végére járhatnának az eseteknek.

Súlyosbodó problémák

A Büntető Törvénykönyvben szereplő büntetési tételeket a kormány még tavaly módosította. A nyáron érvénybe lépő változások alapján átminősítették azt is, mi számít lopásnak. 2024 augusztusa előtt a 266 eurót meghaladó anyagi kár esetén már büntetőeljárás indult, később ez a határ hétszáz euróra emelkedett.

Az, aki a lopással hétszáz eurónál kisebb kárt okoz, nem bűncselekményt követ el, hanem kihágást, amit csak szimbolikus pénzbüntetéssel sújtanak. Az intézkedés sokkal könnyebbé tette a bolti tolvajok dolgát, hiszen kevesebb kockázattal lehet próbálkozni a lopással.

A törvény elfogadásakor az ellenzék és a boltosok érdekvédelmi szövetségei a kisebb értékű lopások számának elharapózásától tartottak, de ezt egyelőre statisztikákkal nem lehet alátámasztani. A községek és áruházláncok szerint azonban az összehasonlítás eleve értelmetlen is: bár szerintük valóban megnövekedett az apró lopások száma, a rendőrség létszámhiánya, gyenge kapacitásai miatt az esetek többségét nem jelentik, így azok nem jelennek meg a statisztikákban sem.

Bezzeg Brüsszel!

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), amely a téma kapcsán több sajtótájékoztatót is tartott, a belügyminisztériummal egyeztetne a kérdésről. A települések nehezményezik, hogy nincs elég rendőrjárőr, és a kormány megszorításai miatt a hatékonynak tűnő bűnmegelőző programokról, például a roma járőrök fenntartásáról is le kell mondaniuk. Az önkormányzatok szerint a romló közbiztonság az utcai drogozás elterjedésében is megnyilvánul – főleg annak fényében, hogy a drogfüggők is jóval bátrabban lopnak, a szerzett holmi eladásával pedig könnyebben jutnak káros szerekhez.

A koalíció korábban nem feltétlenül kezelte a helyén a problémákat. Andrej Danko, az SNS elnöke még egy hete is „komikusnak” nevezte a közbiztonsággal kapcsolatos kritikákat. „Párizsban vagy Brüsszelben sokkal jobban félnek a bűnözéstől, mint Szlovákiában” – fejtette ki a politikus egy újságírói kérdésre.

Ügyész a volt rendőrkapitány ellen

A téma kapcsán a héten Maroš Žilinka legfőbb ügyész is megszólalt, a kisebb lopásokra vonatkozó büntetéseket szerinte sem kellett volna módosítani. „Az ismétlődő kisebb lopások esetében a vétségi eljárás és a büntetés nem teljesíti nevelési és reparációs feladatát, és végképp nem teljesíti elrettentő feladatát” – jelentette ki a kormánnyal az utóbbi időben többször is konfliktusba kerülő főügyész.

Tibor Gašpar (Smer) házelnök-helyettes, aki egykori rendőrfőkapitányként maga is ismeri a problémát, arra mutatott rá, hogy véleménye szerint nem helyes a folyamatosan elkövetett apróbb lopásokért börtönbe küldeni az elkövetőket. Gašpar szerint a hasonló büntetés aránytalan lenne, és helyette alternatív módon büntetné a visszaeső tolvajokat, például közmunkával.

A büntetések megváltoztatását a ZMOS is szorgalmazta, a törvénymódosításra két ötlet hangzott el a kritikusoktól: vagy vissza kell állítani a lopásra vonatkozó eredeti értékhatárt, vagy pedig a „háromszor és elég” elv értelmében automatikusan bűncselekménnyé kell minősíteni a visszaeséseket.

Ugyanakkor a községek egyhangúlag állítják, hogy a jogi környezet megváltoztatása mellett a rendőrjárőrök számát is növelni kell. A legjobb megelőzés titka ugyanis szerintük a szigorú törvényeken túl a járőrök személyes, utcai jelenléte.