Számos olvasónk panaszkodott, hogy hétvégenként néha egy órát kell várni a belépésre a határátkelőhelyeken. Az ok nagyon egyszerű: a magyarországi benzinturizmus. Szombaton ennek néztünk utána.
Nem biztos, hogy megéri
„Vám- és pénzügyőrség, Vámosszabadi” – mondja tíz perccel később egy hölgy a telefonba. Udvariasan megkérem, irányítson egy olyan személyhez, akinek felhatalmazása van arra, hogy az ügyben nyilatkozzon. A hölgy kapcsol, csöng a telefon. Pár másodperccel később életem talán legérdekesebb telefonbeszélgetése következik. „F. Pálné vagyok, tessék” – mondja egy másik női hang a telefonba. Elmagyarázom neki, miről van szó. „Csak annyit mondhatok önnek, hogy nem mondhatok semmit” – mondja kissé idegesen a hölgy. „Miért nem?” – kérdezem. „Mert nem” – válaszolja a hölgy még idegesebben. „Megtiltotta valaki, vagy csak úgy?” – most már nagyon szemtelen vagyok, de nem adom fel. „Egyszerűen: nem” – replikázik a hölgy. Megköszönöm a beszélgetést.
Szombaton autóba ülök, elindulok Győr felé. Nagymegyer előtt letérek jobbra, a kocsi döcög a rossz úton. Nincs szerencsém: a határ közvetlen közelében álló benzinkútnál összesen két autó tankol. Egyiknek sem magyarországi a rendszáma. Óvatosan kerülgetem a kamionokat. A határon átétrve tizenkét magyarországi rendszámú autót számolok meg. „Igen, hetente kétszer-háromszor is átugrunk Szlovákiába. Miért baj, ha megtakarítok pár száz forintot?” – teszi fel a kérdést magasra húzott szemöldökkel az egyik várakozó magyarországi autós. Naiv lelkemmel azt hittem, csak az olcsóbb autók tulajdonosai járnak át olcsó benzint vásárolni, de kiderül, ez korántsem így működik, beszélgetőtársam ugyanis egy jókora BMW volánja mögött ül. Győrben megállok az egyik benzinkút mellett. Tankolás közben érdeklődöm, érződik-e a forgalmon a benzinturizmus. A vasalt kezeslábasba öltözött legényke megvonja a vállát. „Nem mondhatnám, hogy romlott volna a forgalom. Személy szerint úgy vélem, nem érdemes Szlovákiába tankolni menni, mert a határon álldogálás közben is fogy a benzin” – mondja. Komáromnál ugyanez a helyzet, torlódás azonban sehol sincs.
„A vámjogról szóló törvény (1995. évi C. tv.) 105. §-a értelmében vámmentes a gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott, továbbá a nemzetközi forgalomban részt vevő és/vagy javításra érkező légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag. A törvény egyértelműen fogalmaz: a kint tankolt benzint vámmentesen hozhatjuk be, de nem értékesíthetjük, és csak annyi benzint hozhatunk be, amennyi a tankba belefér, tehát ha külön kannával igyekszünk hazafele, azért már vámot kell fizetni” – írja a lapunknak eljuttatott állásfoglalásában Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szóvivője. A „benzinturisták” életét tovább nehezíti, hogy naponta csak az első belépésnél vámmentes a külföldről behozott üzemanyag, ugyanis a további bejövetelek alkalmával már számlával kell igazolni, hogy a benzint Magyarországon vásárolták. A szlovák benzin ára különben egyáltalán nem mondható sokkal alacsonyabbnak a magyarországihoz képest, sokkal nagyobb az árkülönbség a román és az ukrán oldalon.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.