Néhány éven belül összeomolhat az állam szociálpolitikája

A különböző szociális kiadások, tehát a nyugdíjak, egészségügyi költségek és egyéb juttatások, Európa-szerte nőnek, a szlovákiai emelkedés üteme azonban jelentősen felülmúlja az Európai Unió legtöbb tagállamának átlagát, figyelmeztetnek legfrissebb elemzésükben a Szlovák Takarékpénztár közgazdászai.

Rendhagyó magyarázat

Tavalyelőtt a hazánkban mért növekedés mértéke elérte a 23 százalékot, ami az EU átlagának háromszorosa. A népesség elöregedése, valamint a magas infláció egész Európában egységesen jelen van, a Szlovákiában tapasztalható meredek emelkedés oka azonban a kabinet által bevezetett, kifejezetten bőkezű 13. nyugdíj. 

„A szociális kiadások összegének növekedése azért különösen aggasztó, mert az emelkedés üteme is egyre gyorsul, és történik mindez úgy, hogy a kedvezőtlen demográfiai fejlemények csak a következő években fejtik majd ki igazán a hatásukat. Ennek következtében az állami költségvetésre egyre nagyobb nyomás nehezedik majd, amely hosszabb távon az ország egyik legjelentősebb strukturális problémájává válhat” 

– hangsúlyozta Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki arra is rámutatott, ha a kormány képtelen lesz megoldást találni erre a problémára, akkor a fiskális egyensúly is felborul.

A legnagyobb kihívás

A lakosság elöregedése évtizedek óta komoly kihívás elé állítja a politikusokat. Míg a munkavállalók, vagyis a rendszerbe befizetők száma csökken, addig a kedvezményezettek, tehát a nyugdíjasok egyre többen vannak. A kilencvenes évek közepén egy 65 éves polgárra legalább öt aktív korban (20 és 64 év között) lévő polgár jutott, így az érintettek már 60 éves koruk környékén visszavonulhattak. Napjainkra egy nyugdíjasra már csak három dolgozó jut, ez a szám pedig tovább csökken, az arány 2045-re alig éri majd el a két munkavállalót. A legnagyobb töréspont körülbelül egy évtized múlva következik majd be, a helyzet azonban már napjainkban sem túl rózsás.

Romló adatok

A nyugdíjakra szánt kiadások már most is meredeken emelkednek. Korábban nagyjából a GDP 8 százalékát fordítottuk ezen költségek fedezésére, tavaly azonban már elérték a 9,4 százalékot. 

„Ha a szociális transzferek a továbbiakban is gyorsabban nőnek, mint az állam bevételei, fennáll a veszélye, hogy a helyzet alakulásának a közpénzekből finanszírozandó beruházások látják majd kárát. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén éppen azok az invesztíciók kerülnek majd mellékvágányra, amelyek kulcsfontosságúak lennének a gazdaság modernizációja, valamint a termelékenység növelése érdekében” 

– magyarázta Marián Kočiš. A kedvezőtlen fejlemények következtében a várható élettartam alakulásának megfelelően a nyugdíjkorhatár is egyre emelkedik, de ennek az intézkedésnek is megvannak a maga határai. Szlovákiában ugyanis legfeljebb 57 éves korukig élnek jó egészségben az emberek, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. 

„Amennyiben nem leszünk képesek záros határidőn belül hatékonyan támogatni és átalakítani a nyugdíjrendszert, akkor az államkincstárra nehezedő nyomás előbb-utóbb krónikus problémává válik” 

– mutatott rá a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Egyéni felelősség

A közgazdászok úgy vélik, első lépésként növelni kellene a gyermeket nevelő szülők, valamint az idősebb emberek foglalkoztatottságát, de az egyéni felelősség hangsúlyozására is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani. Annak ellenére, hogy a rendszer tehermentesítése érdekében korábban már bevezették a második és harmadik nyugdíjpillért, ezek továbbra is egyfajta kiegészítő megoldásként működnek. Ez egyebek mellett a kormány felelőssége is, hiszen az elmúlt években többször is csökkentették a második pillérbe irányuló befizetések nagyságát, ezekkel a változtatásokkal pedig nemcsak a megtakarítások összegét csökkentették, de a lakosok spórolásba vetett bizalmát is megingatták. 

(td)