Négy intézmény, amit beszántott a koalíció

A Fico-kormány idején több intézményi reformra is sor került, jellemzően abban az esetben, ha az ország vezetése a tisztviselők lecserélésével nem tudott megoldani egy politikai krízist. Így került sor a Szlovák Rádió és Televízió, a Speciális Ügyészi Hivatal, a NAKA, legújabban pedig az ÚOO átalakítására.

Speciális Ügyészi Hivatal: zavartak a vizsgálatok

A Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) még 2004 szeptemberében kezdte meg a tevékenységét Szlovákiában, miután a második Dzurinda-kormány úgy ítélte meg, hogy a kiemelten súlyos bűnözők ügyeiben egy különleges státuszú, legalább helyi szinten zsarolhatatlan szervezetnek kellene eljárnia.

A Hivatal több-kevesebb sikerrel tizenhat éven át ténykedett Dušan Kováčik vezetése alatt, csakhogy az évtizedes státus quo 2020 elején megborult. A tisztviselőt a Matovič-kormány idején lecsukták, korrupcióval vádolták meg, majd többször is elítélték. A helyét Daniel Lipšic vette át, az ÚŠP pedig központi szerepet játszott a Fico-kormányokhoz köthető korrupciós ügyek feltárásában.

A hivatal ténykedése nagyon zavarta Robert Ficót és a későbbi kormánykoalíció többi pártját is, az akkor épp ellenzékiként ténykedő politikus az ÚŠP indítványára került majdnem előzetes letartóztatásba. Fico szerint Lipšic szándékosan átpolitizálta a szervezetet és a politikai ellenfelei által motivált eljárásokat vezényelt le.

A vádak végül maradtak a szavak szintjén, de Fico hatalomra kerülése után az ÚŠP sorsa is megpecsételődött. A kormány a Büntető Törvénykönyv megváltoztatásával a kerületi ügyészségekhez rendelte a korábbi kiemelt ügyeket, a hivatalt pedig megszüntette.

NAKA – túl független rendőrök

Nem a különleges ügyészek voltak az egyetlenek, akikre Fico neheztelt az előző kormányok idején indult vizsgálatokért. A 2012-ben alakult Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szintén a kormányfő feketelistájára került, ezen a részlegen ténykedtek azok a rendőrök, akik az országos, kiemelt ügyekben való nyomozással foglalkoztak.

A 2012-es alakítású NAKA a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés ellen kialakított különleges egységek összevonásával született meg és ténykedett évtizedekig – a Fico-kormány idején is. A 2020 után induló nyomozások és vizsgálatok azonban rámutattak arra, hogy a testületnek nem csak a vezetősége, hanem néhány esetben a nyomozói is megbízatatlanok vagy kockázatosak a kormánykoalíció számára.

A megoldásnak a teljes átszervezés bizonyult, mindehhez törvényváltoztatásra sem volt szükség az ÚŠP-vel ellentétben. A testületet 2024 nyarán négy különálló intézményre szedték szét, a kényelmetlen ügyeket vizsgáló nyomozók egy részétől megváltak, másokat pedig alacsonyabb szintre helyeztek át. 

A korrupciós ügyekben is nyomozó NAKA megszüntetése miatt a Fico-kormánynak az Európai Uniónál is magyarázkodnia kellett, de ezt a kört sikerrel vette. Egyes különleges státuszú nyomozók, köztük a Čurilla-csoport tagjainak tevékenysége azonban máig kísérti a kormányköröket – és ebbe bukott bele egy, a cikkben később tárgyalt intézmény is.

Közmédia – régi intézmény új néven

A kormánykoalíció különösen bizalmatlannak bizonyult a hatalom átvételét követően a közmédia intézményeivel szemben: tagjai több kritikát is megfogalmaztak a riportok és tudósítások vélt politikai aktivizmusa iránt, de Robert Fico keveredett veszekedésbe egy televíziós riporterrel Prágában is, az eddigi utolsó visegrádi kormányfői egyeztetés után.

Az RTVS néven ismét Szlovák Rádió és Televízió vezetési problémájának megoldását a koalíció végül egy formális átszervezésben találta meg. A 2011-ben a köztelevízió és közrádió összevonásával létrejött csúcsszervet formailag megszüntették, így a két évvel korábban kinevezett, elvileg visszahívhatatlan Ľuboš Machaj igazgatói, valamint a felügyelő szervekben ténykedő szakértők és politikai nevezettek megbízása is megszűnt.

Az RTVS helyén létrejött STVR saját, már a jelenlegi kormányhoz kötődő nevezettekből álló tanácsot kapott és új igazgatója is lett, miközben a formális váltás ellenére néhány vezetőn kívül szinte mindent megtartott a jogelőd portfóliójából: a csatornák nevei, logója, épületei, alkalmazottainak állománya érdemben nem változott.

Volt, nincs védelem

A kormány szerkezeti átalakításainak legújabb áldozata az úgynevezett Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), az intézmény megszüntetéséről pénteken döntöttek.

A koalíció szerint az intézmény nem kellően hatékony a bűncselekmények áldozatainak jogvédelme kapcsán, javítani kellene a munkáján és központosítani a tevékenységeit. Az ÚOO átszervezése azonban azt is jelenti, hogy a romjain létrejövő testületnek aligha lesz lehetősége figyelmeztetni a kormányt és szerveit a törvénysértésekre.

A bejelentővédelmi testület eljárása áll Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter pénzbüntetései mögött és egyébként is rossz a kapcsolata a kormány tisztviselőivel. Ami azért nem meglepő, mert a feladata az átszervezések miatt menesztett alkalmazottak érdekvédelme lenne. A nyilvánosság előtt kevésbé ismert szervezet nevével a későbbiekben már nem találkozhatunk.