Most még nem érdemes túladni a családi aranyon

Az arany (és az ezüst) meglehetősen hagyományos befektetői eszköznek számít: a közhiedelem szerint a legnagyobb bizonytalanság közepette is tartja az árát és nem lehet rajta veszíteni. Ehhez képest tavaly óriási áringadozást produkált a nemesfém, januárban pedig kicsúcsosodott a jelenség: a csúcsponton unciánként – ez nagyjából 31 grammnak felel meg – több, mint 5300 dollárt adtak érte.

Aztán az elmúlt héten hirtelen zuhanni kezdett az értéke 4600 dollárra, végül a sorok írása közben visszakúszott ötezer dollár alá. Az ingadozás azért is szokatlannak számít, mert a nemesfém korábban folyamatosan tartotta az árát, még 2024-ben is „csak” 1800-2000 dollárt ért unciánként. Több tényező miatt a befektetők képtelenek pontosan belőni az értékét, az ingadozás mögött elsősorban világpolitikai események állhatnak. Az ezüstről ugyan kevesebb szó esik, de a pár éve még unciánkénti huszonöt dolláros érték az árak felszökésénél átlépte a százat – hogy aztán a korrigáció miatt szintén visszaessen nyolcvan dollár közelébe.

Az egyik magyarázat szerint a hirtelen drágulás oka Donald Trump és az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépései. Trump különböző, de agresszivitásukban hasonló módszerekkel igyekszik szélesíteni az Egyesült Államok mozgáskörét: Grönland elfoglalásával fenyeget, nyomást gyakorol az amerikai központi jegybankra, kiszámíthatatlan módon vet ki vagy szüntet be vámtarifákat.

A bizonytalanság miatt a befektetők kezdik elveszíteni a hitüket a hagyományos megtakarítási és vagyontárolásra alkalmas eszközökben. Mivel pedig a befektetések rizikóssá váltak, felértékelődtek az aranyhoz és ezüsthöz hasonló eszközök, amelyek tartják az értéküket – a gyakorlatban pedig a megnövekedett kereslet miatt kilőtt az áruk.

A nemesfémek iránti érdeklődést felpezsdítette a fejlődő gazdaságok bankjainak üzletpolitikája is, Trump pénzügyi manőverei miatt ugyanis több nagy ország, köztük Kína és Törökország is igyekszik csökkenteni a dollár okozta függőségén.

A gyors drágulást követő ideiglenes visszaesésben valószínűleg szintén szerepe volt Trumpnak, Kevin Warsh jövőbeni Fed-elnök megnevezése ugyanis némileg megnyugtatta a piacokat. Warsh-ot a mérvadó körök jó közgazdásznak tartják, márpedig minél kevésbé konfliktuskeltő az amerikai gazdaságpolitika, annál bátrabban mernek a befektetők ismét részvényekbe és kötvényekbe fektetni. A szakértők a dollár erősödésére is számítanak, ami szintén segít megnyugtatni a befektetőket.

Érdekesség, hogy az arany árával párhuzamosan a Bitcoin is esett, egy nap alatt tizenöt hónapos minimumra zuhant – az elemzők a jelenséget szintén a nemzetközi helyzet elmérgesedésével magyarázzák.

Hosszú távon ugyanakkor valószínűsíthető a további drágulás a nemesfémek ára kapcsán. Egy vasárnapi, JP Morgan által közzétett elemzés szerint 2026 végéig további harminc százalékkal növekedhet az arany és ezüst ára, mivel a bizonytalan környezet továbbra is fennáll majd. Mindössze az árnövekedés üteme mérséklődik – pánikszerűen sem adni, sem pedig venni nem érdemes a nemesfémet.