Közélet

Most elmegy szavazni?

Pozsony | A szlovákiai választók 39 százaléka állítja, hogy valószínűleg részt vesz a május 25-i EP-választáson. A valódi részvételi arány azonban szinte biztos, hogy jóval kisebb lesz.
Czímer Gábor

2019. április 26. 13:00

Európai Parlament - TASR-felvétel

Az EP pozsonyi kirendeltségen tegnap ismertette az Eurobarometer felmérését, amely szerint a szlovákiai megkérdezettek 20 százaléka azt válaszolta, nagyon valószínű, hogy részt vesz az európai parlamenti választáson. További 19 százalék úgy nyilatkozott, valószínűleg elmegy szavazni. 16 százalék mérsékelten valószínűnek tartja a részvételét, míg 42 százalék úgy válaszolt, hogy nem járul az urnákhoz. Ezzel Szlovákia hátulról a hatodik az uniós tagországok választási hajlandóságát kutató felmérésben. Tőlünk csak Csehországban, Olaszországban, Portugáliában, Horvátországban és Ausztriában alacsonyabb a választási hajlandóság. Az uniós átlag is jóval a szlovákiai érték felett van, a 28 tagállamban összesítve 53 százaléknyian tartják nagyon valószínűnek, hogy elmennek szavazni.

Nem biztos, hogy 39 százalék elmegy szavazni

Soňa Mellak, az EP szlovákiai irodájának sajtóattaséja kiemelte, nem biztos, hogy a valós részvétel megfelel majd a felmérés eredményeinek. Hozzátette, gyakran megesik, hogy a lista végén szereplő országokban végül többen mennek el szavazni, mint amennyit a felmérések prognosztizálnak. „Szlovákiában viszont ez általában fordítva szokott lenni, kevesebben mennek el szavazni, mint ahányan a felmérés során ezt állítják” – magyarázta az attasé.

Külön említést érdemel, hogy Szlovákiában a nők körében mért választási hajlandóság jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Míg a hazai férfiak esetében a válaszadók 43 százaléka mondta, hogy valószínűleg az urnákhoz járulna és a férfiakra vetített uniós átlag 52 százalék, addig a hazai nőknek csak 37 százaléka menne el szavazni, a nőkre vonatkozó uniós átlag pedig 51 százalék körül van.

A felmérés szerint a szlovákiai választópolgároknak mindössze 39 százaléka tudta pontosan megmondani, hogy mikor kerül sor az EP-választásra. Ezzel az eredménnyel egy százalékkal előztük meg az uniós átlagot, ez utóbbi szerint a 28 országban átlagosan csak a megkérdezettek 38 százaléka tudta, mikor rendezik az EP-választást.

A pártok felelőssége is az alacsony részvétel

Pavol Baboš, a pozsonyi Comenius Egyetem politológusa az EP pozsonyi kirendeltségének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a várható alacsony részvételi arány többek közt annak is köszönhető, hogy nagyon alacsony a választási kampány intenzitása. „Ez pedig a hazai politikai pártok hibája” – mondta Baboš. 
Szerinte a pártok nem kommunikálják választóik felé az EP-választás fontosságát. „Ha ők ezt nem végzik el, a civil szervezetek és az Európai Parlament irodája nem teheti meg helyettük” – magyarázta a politológus, és hozzátette, a politikai pártok valódi kampánya nélkül az EP-választáson való részvétel soha nem fogja megközelíteni a többi voksoláson tapasztalható részvételi arányt.

Baboš szerint mindezek ellenére van néhány tényező, amely a részvételi arány növekedését okozhatja. Kiemelte, az unió ma már sokkal inkább jelen van a közbeszédben, mint öt évvel ezelőtt. „Az uniós szinten tárgyalt témák ma már jóval inkább jelen vannak a sajtóban és az emberek közti közbeszédben is” – mondta. A politológus szerint ez azért is van így, mert az uniós ügyek az egyes államokban a belpolitika témáját képzik. „Ez hozzájárul ahhoz, hogy az emberek az EP-választást is politikai versengésnek érzékeljék. Így az uniós témák átpolitizáltsága nagyobb részvételi arányhoz is vezet” – magyarázta Baboš.

EP

Az élelmiszer rezonált

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy mely témák rezonálnak leginkább az EP-választás előtti kampányban. A megkérdezettek több választ is adhattak. Szlovákiában a válaszadók 48 százaléka a kettős élelmiszer-minőség problémáját nevezte meg, 47 százalék a gazdasági növekedést és ugyancsak 47 százalék a bevándorlás kérdését tartotta a legfontosabbnak. A munkanélküliség elleni küzdelem a megkérdezettek 46 százaléka számára volt központi téma, de 36 százalékuk a klímaváltozás elleni harcot és a környezetvédelmet tartotta a legégetőbb kérdésnek. Ez utóbbi mutató, az előző méréshez képest 11 százalékpontot emelkedett, míg a kettős élelmiszer-minőség témája 17 százalékpontos növekedéssel ugrott az első helyre. A migráció kérdését a válaszadók a két mérés során azonos fontosságúnak értékelték, csupán egy százalékot esett vissza azok száma, akik ezt a témát tarják a legégetőbb kérdésnek.

Uniópártiak vagyunk

A felmérésben az unió támogatottságára is rákérdeztek. A szlovákiai válaszadók 78 százaléka szerint az ország profitál az uniós tagságából. 15 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét, 7 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Ezzel Szlovákia jóval az uniós átlag feletti eredményt mutat, hiszen a 28 tagországra vetítve a megkérdezettek 68 százaléka mondta, hogy országa jól járt az uniós tagsággal, 23 százalék pedig úgy vélekedett, ennek az ellenkezője az igaz. 

Oľga Gyarfášová, a Comenius Egyetem szociológusa kiemelte, Szlovákia polgárai tartósan pozitívan értékelik az uniót. Ehhez szerinte még hozzájárul a brexit visszatartó ereje is, hiszen a választópolgárok látják, hogy milyen elhúzódó folyamatot eredményezett az unióból való kilépés döntése.

Az Eurobarometer kutatása szerint a szlovákiai polgárok 51 százaléka úgy gondolja, jó dolog az ország uniós tagsága, 7 százalék szerint pedig nem az. 41 százalék semlegesen értékelte az uniós tagságunkat. A 28 tagországra vonatkozó adatok szerint az uniós polgárok 61 százaléka gondolja úgy, hogy az EU jó dolog és 10 százalék vélekedik ellenkezőképpen, illetve 27 százaléknyian semlegesek a kérdésben.

A fiatalok is szavaznának

Némileg biztató, hogy a kutatás szerint Szlovákiában a 15 és 24 év közöttiek 30 százaléka valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni. Ezen mutató esetében az uniós átlag 38 százalék. A felmérés szerint az uniós választás iránt a 25 és 39 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárok érdeklődnek a leginkább. 
Az Európai Parlament „Most elmegyek szavazni” címmel kampányt indított, amelynek a részét képezi egy rövid videófilm is. A kampányfilmet Kelet-Közép-Európa országaiban forgatták, és arra igyekeznek ráirányítani a figyelmet, hogy az EP-választás a következő generáció szempontjából is fontos.

Szlovákiában 2014-ben, az előző EP-választás alkalmával csak 13,05 százalékos volt a részvétel, ezzel az ország az összes uniós tagállam közül az legkisebb választási hajlandóságot produkálta. Az urnákhoz járuló polgároknak pedig mindössze 6 százaléka volt 18 és 24 év közötti.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A magyarok többsége krónikus beteg

Kigyulladt egy autóbusz Pozsonyban

A Dunába ugrott és eltűnt egy férfi Pozsonyban

Juncker: Orbán megtagadja az Európai Uniót

VIDEÓ: Így sírta el magát Theresa May, miközben bejelentette lemondását

A Woodstock 50 dosszié

Legfrissebb galériák
Olvasta már?