Mit ér manapság a diploma? A szakmai tapasztalat és a nyelvtudás fontosabb - mutatjuk a kezdőfizetéseket

A Grafton adatai azt mutatják, hogy a friss diplomások elhelyezkedésének gyorsasága, valamint a kezdő fizetésük nagysága már nemcsak attól függ, hogy melyik egyetemen szerezték meg a titulust. Legalább annyira fontos – ha nem fontosabb –, hogy a tanulmányaik alatt mennyi szakmai tapasztalatot szereztek, akár diákmunkával, akár gyakornoki programokkal.

Manapság már kevésbé lényeges, hogy a hallgató alap- vagy mesterfokon szerzett diplomát, a munkáltatók inkább a nyelvtudást, a digitális készségeket, valamint az új ismeretek elsajátításának képességét tartják szem előtt.

„A vállalatok nyitottak a diplomások toborzására, de olyanokat keresnek, akik már rendelkeznek alapvető szakmai tapasztalattal, és gyorsan be tudnak illeszkedni a szervezetbe. Egy tisztán elméleti tudással rendelkező diplomás lényegesen nehezebben indul a munkaerőpiacon, függetlenül a területtől”

– magyarázta Jitka Kouba, az ügynöskég marketingigazgatója.

Informatikusok előnyben? Kérdés, hogy meddig…

A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) 2024-es adatai alapján a szlovák egyetemeken összesen 137 ezer hallgató tanult, közülük 112 ezren nappali tagozaton. A külföldről érkezett hallgatók száma elérte a 22 ezret, ezzel szemben 30 ezer szlovákiai diák külföldi egyetemre iratkozott be.

Az összes hallgató mintegy 23 százaléka tanul az úgynevezett STEM-ágazatokban, amely a tudomány, a technológia, a gépészet és a matematika szakirányokat foglalja magába. Éppen ezek az ágazatok, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés a munkaerőpiacon.

Az uniós átlag ebben a tekintetben 27 százalék, amitől Szlovákia nem sokkal marad el.

„Ennek ellenére a szlovák munkaerőpiac már régóta küzd a műszaki képzettségűek hiányával”

– jelentette ki Kouba.

A munkáltatók éppen ezért viszonylag magas kezdőfizetést és kedvező karrierfeltételeket kínálnak már a friss diplomásoknak is. Kouba azonban kiemelte: attól, hogy valaki orvosi, informatikai, mérnöki, gépészi vagy építőipari diplomával rendelkezik, még nem fog automatikusan állást találni, szükség van a már említett gyakorlati tudásra is.

A helyzetüket nehezíti – különösen az informatikai állásoknál –, hogy a mesterséges intelligencia egyre több munkakör ellátására alkalmas.

„A mesterséges intelligencia jelentősen megváltoztatja a munka jellegét, még azokon a területeken is, amelyeket a közelmúltig biztosnak tartottak. Műszaki végzetséggel duplán igaz, hogy gyakorlat és mélyebb specializáció nélkül a munkaerőpiacra való belépés nem feltétlenül lesz könnyű”

– tette hozzá Kouba.

A humán tudományok sem esélytelenek, de stratégiára van szükség

A humán tudományokat tanuló diplomások jóval nagyobb konkurenciára számíthatnak a hazai munkaerőpiacon, így általában tovább is tart az álláskeresés, bár Kouba megjegyezte, hogy az egyes szakirányok között lényeges eltérések figyelhetők meg. Jelenleg nagy az érdeklődés a pszichológusok, a pedagógusok vagy a vállalati szférában tevékenykedő, nyelvileg jól képzett szakértők iránt. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeknek nincs egyértelmű gyakorlati hozadéka, nehezebb az elhelyezkedés.

„A humán tudomány önmagában nem probléma, azonban kulcsfontosságú, hogy a hallgató ezt mivel egészíti ki – legyen szó nyelvekről, adatokkal, technológiákkal és mesterséges intelligenciával való munkáról vagy konkrét gyakorlatról. A készségek kombinációja az, ami ma döntő”

– hangsúlyozta Kouba. Szerinte egy humán szakos hallgatónak legalább C1 szinten kell elsajátítania az angolt, és B2 szinten legalább két további nyelvet.