Mindkét oldal elégedett lehet a budapesti menetek után

Az 1956-os forradalom ünnepe az egyik kiemelt napnak és fontos dátumnak számít a magyar közvélemény számára. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. Idén azonban a választási kampány árnyékában az volt a legfontosabb kérdés, vajon melyik oldal mozgósítja a legjobban a szimpatizánsait.

Békemenet: sokan voltak

A sort délelőtt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) rendezvénye nyitotta meg. A CÖF huzamosabb ideje nem rendezett Békemenetet, de a Tisza Párt látványos, sok résztvevőt megmozgató akcióit követően a kormány lépéskényszerbe került: szüksége volt arra, hogy az utcákon is demonstrálja, vannak szép számmal támogatói.

A Békemenet útvonalát úgy tervezték meg, hogy látványos felvételeket lehessen róla készíteni – és ez sikerült is. A menet a Margit híd budai oldaláról vonult a pesti parlamenti épület elé, a hídon vonuló tömegről pedig látványos fotók járták be a sajtót. Egész délelőtt zajlott a gyülekezés, majd a jó hangulatúnak minősíthető vonulás. Több régióból is indult különbusz a Békemenetre.

A felvonulók a béke mellett azt is hangsúlyoztáka molinóikkal, nem akarnak Ukrajnáért meghalni – vagy más áldozatokat vállalni. A rendezvényt a Budapestről az uniós csúcsra siető Orbán Viktor miniszterelnök fél órás beszéde koronázta meg. A kormányfő elégedetten nyugtázta, hogy sokan vannak és ez a legnagyobb hasonló jellegű megmozdulás. Hangsúlyozta, hogy a Békemenet a migránsoktól, a gender-aktivistáktól és a liberálisoktól is képesnek bizonyult megvédeni az országot, bírálta Brüsszelt és bátorította a híveit a következő öt hónap kampányában.

A miniszterelnök azonban megpróbálta a nemzetközi mellett hazai kontextusba is helyezni a választás tétjét: véleménye szerint a kormányváltás az adóemelés, a nyugdíjadó, a rezsicsökkentés eltörlése is kockán forog a „brüsszeli behódolás” mellett.

Nemzeti menet: sokan voltak

A Magyar Péter és a Tisza Párt által meghirdetett Nemzeti menet egyik kimondatlan, de korábban hasonló rendezvényeken már gyakran alkalmazott célja a közbeszéd elhódítása volt a Fidesz elől. A Tisza látszólag spontánabb, de a Békemenettel összemérhető, azt a területi tömegbecslések szerint meg is haladó nagyságú eseményt hozott össze – amely csúszott a Békemenet késlekedése miatt.

A Hősök terére vonuló tömeg bő két óra alatt ért el a rendeltetési helyére, bár az esőben sokan megálltak félúton, vagy látva az összetorlódó társaikat, megálltak félúton valamelyik óriáskivetítő előtt. Míg Orbán Viktor beszéde jó időben zajlott, a Tisza rendezvényén már előkerültek az esernyők.

Magyar Péter szintén alapvetően a választásokra mozgósította a szimpatizánsait. „2026-ban meg kell nyernünk a választást, és meg is fogjuk, nem kicsit, hanem nagyon” – jelentette ki a maratoninak nevezhető, 75 perces beszéde végén a politkus, aki újab országjárást hirdetett és kelet vagy nyugat közti választásként határozta meg a jövőre esedékes voksolást. Magyar egyben az ügynökakták megnyitását is megígérte új elemként az adócsökkentés és a gazdasági előnyök meglebegtetése mellett. „Keserves hat hónap következik” – utalt a politikus a következő időszakra.

Ez valószínűleg így is van, ugyanis a közösségi médiában rögtön megkezdődött a számháború. Orbán szerint – már Brüsszelből – kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Tisza rendezvényén.

Nézegesse galériánkat és részletes beszámolónkat ide kattintva