Míg Fico szerint messze még a Bős–Nagymaros vita rendezése, Taraba azt állítja, küszöbön a megállapodás

Fico a sajtótájékoztatón, amelyen a környezetvédelmi minisztérium elmúlt két évben végzett munkáját értékelte, kifejtette: különböző javaslatok vannak az asztalon, amelyek lehetővé tennék a vízerőmű körüli vita végleges rendezését.

Taraba: az ellenzék hazudik

Michal Kiča, az ellenzéki Demokraták környezetvédelmi szakértője kedden olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek összefoglalják a Szlovákia és Magyarország közötti tárgyalások kezdeti álláspontjait a Bős–Nagymaros-üggyel kapcsolatban. 

Eszerint Magyarország a tárgyalások kezdetén garantált, hosszú távú villamosenergia-hozzáférést kért 10–30 éves időtartamra, akár az éves villamosenergia-termelés 40%-áig terjedő mennyiségben, nem piaci, hanem beszállítási áron. A két ár közötti különbség elérheti az 55 eurót megawattonként. 

Kiča arról is beszélt, hogy az államközi megállapodás része lehet az is, hogy Magyarország részt vesz az Ipolyra tervezett szivattyús-tározós erőmű építésében, amely a déli szomszéd energetikai érdekeit szolgálná.

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) ezeket az állításokat a keddi sajtótájékoztatón hazugságnak nevezte. Azt azonban kilátásba helyezte, hogy a jövőben a szomszédos országok is igénybe vehetnék az Ipolyra tervezett szivattyús-tározós erőmű tárolási kapacitásait, megfelelő kereskedelmi feltételek mellett.

„Már nagyon közel a megállapodás”

A miniszterelnökkel ellentétben Taraba azt állította, hogy

Bős ügyében a magyar féllel már „szinte mindenben megegyeztek”, és a „nagyon közeli jövőben” a nyilvánosság elé állnak a megállapodással. A részleteket azonban nem kívánta pontosítani. A formálódó megegyezést egy váláshoz hasonlította, ahol mindkét félnek engedni kell. 

A Bősön megtermelt elektromos energia elosztásával kapcsolatban Taraba azt állította, hogy a hágai nemzetközi bíróság 1997-es ítélete értelmében Magyarország társtulajdonosa a vízerőműnek, és a megtermelt energia fele illetné meg ingyen. Valójában a nemzetközi bíróság nem állapított meg semmilyen konkrét százalékos arányt az árammegosztásra vonatkozóan, a kérdést a felek közötti további megegyezésre bízta. 

A fele-fele arányú elosztás az eredeti, 1977-es magyar–csehszlovák szerződésben szerepelt, mely azonban a teljes közös mű, tehát a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésével számolt. Mivel azonban Magyarország egyoldalúan felmondta a szerződést és nem teljesítette a saját részét (Nagymaros), a helyzet bonyolulttá vált. A hágai bíróság ugyan kimondta, hogy az 1977-es szerződés formailag érvényes, teljes mértékben azonban nem hajtható végre, és az energiaelosztás is máig a vitás pontok között szerepel.

A zöldtárca vezetője továbbra is ekézi a zöld projekteket

A sajtótájékoztatón Fico felidézte: 2014-ben állami kezelésbe vették a bősi vízerőművet, miután szerződést bontottak az olasz Enel céggel. Hozzátette: a cél, hogy minél több erőmű kerüljön állami ellenőrzés alá, példaként a Jaslovské Bohunice-re tervezett új atomerőművet, illetve az említett málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőművet említette. 

Taraba a sajtótájékoztatón a málnapataki erőmű projektje mellett érvelve kijelentette: a spanyolországi többnapos áramkimaradás bizonyította, hogy 

a zöld gazdaság csődöt mondott, a szélerőműveket és a napelemeket képtelenségeknek nevezte, és hangsúlyozta: az elmúlt két évben, mióta ő vezeti a minisztériumot, egyetlenegy szélturbina építésére sem adott engedélyt. 

Valójában az azóta lezárult állami vizsgálat szerint a spanyolországi blackout műszaki és hálózati tervezési hiányosságokra, valamint a feszültségszabályozási fegyelem hiányára vezethető vissza. 

A megújuló energiaforrások nagyarányú jelenléte az energiamixben a hivatalos jelentés szerint nem volt közvetlen oka a kimaradásnak. 

Spanyolországban az energiamix már több mint fele megújuló energiaforrásokból, főleg nap- és szélenergiából származik.

A megújuló energiaforrások alacsony arányára Szlovákiában nemrég rámutatott az Európai Bizottság is az országról készített éves jelentésében. 2024-ben a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval elmarad az EU 47%-os átlagától. 

Bár a nemzetközi szervezetek a megújuló energiaforrások közé sorolják a vízenergiát is, a környezetvédők szerint a vízerőműveknek – különösen a nagy, duzzasztós létesítményeknek – nagyobb a környezeti terhelésük, mint a többi megújuló energiaforrásnak.

Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése is megjegyzi, hogy

Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt.