Michal Vašečka politológussal a koalíciós válságról

Az egész kormány megbukna, és végképp szertefoszlana az ideológiailag egységes, jobboldali koalícióról alkotott vízió. Bizonytalan, kaotikus időszak következne, elkezdődnének a tárgyalások egy új kabinetről, és a jelenlegi ellenzéki pártok is előállhatnának bizonyos követelésekkel. Sajnos Dzurinda egyetlen kiutat lát: a kisebbségi kormányt. Ezzel viszont koalíciós partnerei nem értenek egyet, és az ellenzék sem hajlandó ezt hoszszabb ideig tétlenül elviselni.

Nem lennének előrehozott választások?

Automatikusan nem. A parlamenti pártok elkezdenék a tárgyalásokat az új kormányról. Nem kizárt, hogy valaki a választási időszak megrövidítéséről szóló alkotmánytörvényt terjesztene elő, és akadna 90 támogató szavazat.

Ha nem fogadnának el ilyen törvényt, akkor az államfő ismét megbízna valakit a kormányalakítással?

Igen, valószínűleg az SDKÚ egyik képviselőjét bízná meg ezzel.

Mi a garancia arra, hogy Rudolf Schuster nem valamelyik ellenzéki pártot bízza meg?

Semmi, ez kizárólag az államfő hatáskörébe tartozik. Elméletileg a legerősebb parlamenti párt vezetőjét is megszólíthatja. Viszont ha létezne előzetes megállapodás bizonyos pártok között, akik a parlamentben többséggel rendelkeznének, akkor Schuster e tömörülés legerősebb képviselőjét bízná meg. ĺgy volt ez korábban is.

Mihez vezethet, ha a miniszterelnök ragaszkodik székéhez, és Ivan Šimko sem hátrál meg, azaz ragaszkodik a kormányfőcseréhez?

Kisebbségi kormány lenne, mely addig bírná, amíg a parlamentben nem állna össze olyan többség, mely bármikor bármelyik minisztert leválthatná, megbuktathatná a kormányt, vagy ellehetetlenítené a kormányprogram megvalósítását. Előbb-utóbb a kisebbségi kormány tudatosítaná, hogy ez az állapot tarthatatlan, és a koalíciós partnerek erős nyomást gyakorolnának a miniszterelnökre, hogy oldja meg a helyzetet és biztosítson parlamenti többséget.

Viliam Veteška, a HZDS alelnöke szerint az ellenzéki pártok máris fontolgatják a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kérdéses, Šimko hogyan szavazna. Eszerint Dzurindának végképp befellegzett?

Tulajdonképpen igen. Minden azon múlik, melyik oldalról milyen nyomást gyakorolnak rá, hogy a koalíciós partnerek meddig hajlandók elmenni a helyzet rendezése érdekében. Nem biztos, hogy az ellenzék mindenáron Dzurinda fejét követeli majd. Ám kérdéses, mi lesz ennek az ára.

Az MKP és a KDH mit tehet?

Megpróbálhatnak közvetíteni és a személyes ellenszenvet oldani Dzurinda és Šimko között. Šimko oldalára is állhatnak, ami jelenleg nem nagyon valószínű, de azt sem lehet kizárni, hogy végül felszólítják a kormányfőt a távozásra. (sza)