Az optimalizáció nem egyenlő az iskolák megszüntetésével – mondja a Szövetség oktatási szakértője

A Magyar Szövetség idén egy ún. oktatási tanácsot hozott létre, amely megalakulásakor legfőbb feladatként azt tűzte ki, hogy kidolgoz egy olyan javaslatcsomagot, amely figyelembe veszi az ország déli részének regionális, demográfiai sajátosságait az alapiskolák összevonásának kérdésében. Az iskola-összevonásokról és az optimalizációról Tamás Erzsébetet, a Magyar Szövetség oktatási szakértőjét kérdeztük. 

Mennyiben fogja érinteni a magyar iskolákat az optimalizáció? 

Az optimalizáció minden iskolát érinteni fog, így a magyar tannyelvű intézményeket is. Ezért kiemelten fontos, hogy a magyar közösség idejében felkészüljön, és a változások ne megszorításként, hanem lehetőségként jelenjenek meg. A Magyar Szövetség álláspontja világos: nem bezárásokban gondolkodunk, hanem olyan megoldásokban, amelyek hosszú távon biztosítják a minőségi oktatást és a magyar iskolák jövőjét. A cél az, hogy a magyar gyermekek magyar iskolában tanulhassanak – olyan feltételek mellett, ahol rendelkezésre állnak szakos pedagógusok, modern taneszközök, és biztosított a gyerekek sokoldalú fejlődése.

Ahol ez önállóan nem lehetséges, ott az iskolaközpontok, klaszterek és kirendeltségek modelljei adhatnak választ: így megőrizhető a helyi közösségek iskolához való kötődése, miközben a diákok korszerűbb környezetben tanulhatnak.

Az optimalizáció tehát nem egyenlő az iskolák megszüntetésével, hanem az erőforrások észszerű átcsoportosításáról szólhat. 

Mit tudnak tenni az ellen, hogy komoly iskolabezárásokra kerüljön sor? 

A legfontosabb alapelv, hogy a döntések helyben, a fenntartókkal, az iskolavezetőkkel, pedagógusokkal és szülőkkel közösen szülessenek meg. A Magyar Szövetség támogatást, szakmai hátteret és folyamatos párbeszédet biztosít, hogy minden régióban a legjobb megoldás születhessen. Sok településen a klaszteres együttműködés vagy egy nagyobb iskolaközpont kialakítása jelenti a járható utat, máshol viszont a kisiskolák megőrzése létfontosságú, különösen ott, ahol a földrajzi távolság vagy a közlekedési lehetőségek miatt a gyerekek nem tudnának más intézménybe járni. Mi ezért azt képviseljük, hogy a kisiskolák esetében indokolt kivételeket kell kérni, hiszen ezek nemcsak oktatási, hanem közösségmegtartó szerepet is betöltenek. Úgy gondoljuk, minden település és régió számára meg kell találni a saját, testre szabott megoldást. 

Fennáll a veszélye annak, hogy magyar és szlovák iskolákat is összevonnának? 

Elméletben előfordulhat ilyen törekvés, de a Magyar Szövetség ezt nem tartja kívánatosnak.

Számunkra kulcsfontosságú, hogy a magyar gyerekek saját anyanyelvükön tanulhassanak, hiszen ez az identitásuk megőrzésének és fejlődésüknek alapja.

Ezért minden fórumon azt képviseljük, hogy a magyar intézmények önállóan működjenek tovább. A végső döntés természetesen a fenntartóknál van, de mi mindent megteszünk azért, hogy minden összevonási szándék esetén a magyar oktatás önállósága és színvonala megmaradjon. A cél nem az összeolvadás a többségi iskolákkal, hanem a magyar hálózat megerősítése. 

Tervezi esetleg a Magyar Szövetség, hogy segítséget nyújtson a magyar alapiskoláknak a klaszterek kialakításában? 

Igen, ez kiemelt célunk. A klaszterek és iskolaközpontok nem a megszüntetést, hanem a megerősítést jelenthetik. Ezekben az együttműködésekben a pedagógusok szakmai közösségben dolgozhatnak, könnyebben biztosítható a szaktanárok jelenléte, és bővebb lehetőségeket kapnak a diákok is – legyen szó természettudományos laborokról, idegen nyelvekről vagy tehetséggondozó programokról. A Magyar Szövetség vállalja, hogy szakmai, jogi és pénzügyi tanácsadással segíti a fenntartókat a klaszterek kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozzuk: minden régiónak más és más adottságai vannak, ezért a megoldásokat a helyi igényekhez kell igazítani. Ahol indokolt, ott a kisiskolák alsó tagozatai kirendeltségként maradhatnak fenn, így a gyermekek a saját közösségükben kezdhetik tanulmányaikat.

Tényleg színvonalemelkedést hozhat az intézkedés, ahogy ezt a minisztérium ígéri? 

Az oktatás minősége nem pusztán a struktúrától függ. Önmagában egy átszervezés nem garantálja a színvonal emelkedését. Valódi javulás akkor érhető el, ha az átalakítást kiegészítik a szükséges szakmai és anyagi intézkedések: biztosítani kell a jól felkészült szaktanárok jelenlétét, a modern taneszközök beszerzését, valamint a gyerekek teljes körű támogatását – a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetű tanulók segítéséig. 
Ha az optimalizáció átgondoltan, a közösségek bevonásával, fokozatosan valósul meg, akkor valóban lehet esély arra, hogy az oktatás színvonala nőjön, és a magyar iskolák versenyképesebbé váljanak a többségi intézményekkel szemben. 

Valóban megoldást jelenthet az optimalizáció a tanárhiányra? 

A tanárhiány strukturális probléma, amelyet önmagában az optimalizáció nem tud megoldani. Igaz, hogy az összevonások révén bizonyos régiókban hatékonyabban lehet elosztani a meglévő szakos pedagógusokat, de ez valószínűleg csak részleges és átmeneti segítséget jelenthet. A valódi megoldás a pedagóguspálya megerősítésében rejlik: a bérek rendezésében, a pályakezdők ösztönzésében, a folyamatos továbbképzések támogatásában és a mentorálási rendszerek kiépítésében.

A tanárhiány felszámolása nem egyszerű pénzügyi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai befektetés, amely az egész társadalom jövőjét meghatározza. 

Ha nem a tervezett optimalizációt, akkor mit kellene tennie a minisztériumnak a Szövetség szerint, ha mindenképpen spórolni akar? 

Spórolni lehet és kell is, de nem a gyerekeken. A Magyar Szövetség álláspontja szerint a megtakarításokat nem az iskolabezárásokkal, hanem a források észszerűbb felhasználásával kell elérni. Szükséges az európai uniós támogatások jobb kihasználása, az iskolák működtetésének modernizálása és az adminisztratív terhek csökkentése.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az állam átvállalja a diákszállítás költségeit, így a távolabb élő gyerekek számára is elérhetővé váljon a minőségi magyar oktatás.

Emellett elengedhetetlen a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása, hiszen csak így biztosítható hosszú távon az oktatás minősége. A klaszterek és iskolaközpontok ebben a folyamatban olyan megoldást jelentenek, amelyek egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a színvonal emelését.