Mercosur: a gazdák armageddonja közeleg?

A Mercosur – leegyszerűsítve – maga is egy gazdasági államszövetség, többé-kevésbé laza formában fogja össze a dél-amerikai országokat. Az Európai Unió új piacokat keresve és cserébe a saját piacát felkínálva törekszik megegyezésre Argentínával, Brazíliával, Uruguay-jal és Paraguay-jal, a küszöbön álló megállapodás célja a vámhatárok és a kereskedelmi korlátok részleges lebontása. Ezzel elvben az európai ipar egy része jól járhat, a kevésbé versenyképes ágazatok azonban nem feltétlenül – és a mezőgazdaság egy olyan terület, ahol az európai szereplők kimondottan sok rizikót látnak a megegyezésben.

Trump a motiváció

Az EU és a Mercosur tagállamai már 1999 óta tárgyaltak a formálisan az elmúlt napokban aláírt egyezményről (amelyet az Európai Parlamentnek és részlegesen a tagországok törvényhozásának is jóvá kell hagynia – ami okozhat még nehézségeket).

Az unió és a dél-amerikai gazdasági blokk közti tárgyalásokat jelentősen felgyorsította a nemzetközi helyzet – az EU gazdasági nehézségei és az új piacok keresésére való törekvés, valamint a Donald Trump-vezette Egyesült Államok megváltozott üzletpolitikája.

Miután az amerikai védővámok nehéz helyzetbe hozták az európai gazdaságot, az Unió új piacokat keres: Dél-Amerika mellett Mexikó, Indonézia, India felé is nyitna a kölcsönös gazdasági engedményekre alapuló megállapodásokkal.

Az Európai Bizottságnak az Unió tagállamainak ellenállását decemberben Olaszország megtörésével sikerült elérniük, Giorgia Meloni miniszterelnöknek kilátásba helyezték a mezőgazdaság erőteljesebb támogatását. A Mercosur-tagállamoknak szintén érdekében áll a megállapodás: Brazíliát például negyven százalékos amerikai büntetővámok sújtják Trump gazdaságpolitikája miatt.

Mit hoz a megállapodás?

A megállapodás értelmében a két blokk – az Unió és a dél-amerikai államok – között megszűnik több kölcsönös vámtarifa is. A vámmentesség segíthet az európai autóiparon, amelyet eddig 35 százalékos tarifák sújtottak, de a tejtermékek és a borok is könnyebben juthatnak el az amerikai kontinensre. Legalábbis a bizottság reményei szerint.

A kölcsönös vámmentesség ugyanakkor azzal is jár, hogy a dél-amerikai termékekre is vonatkozik a tarifáktól való védelem – az Európai Unió országaiban. A gazdák aggódnak, mivel attól félnek, hogy az olcsóbban termelt, lazább élelmiszerbiztonsági előírások közepette előállított dél-amerikai termékek több piacon is kiszoríthatják a helyi terményeket.

Az Amerikából érkező baromfi, marhahús, tojástermékek esetében áll fenn a veszély. Leegyszerűsítve tehát míg az EU az ipari termelés fellendülését várja a megegyezéstől, a Mercosur-tagállamok a mezőgazdaság kiugrására számítanának a megállapodástól – az amerikai piac kiesésének stabilizálása mellett.

Szlovákia igen, Magyarország nem

Érdekesség, hogy a Mercosur-megállapodás kapcsán formálódó szlovák és magyar álláspont eltér egymástól. Míg Nagy István magyarországi agrárminiszter további négy tagállam képviselőjével összhangban állítja, hogy az európai termelők versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai konkurenseikkel szemben, addig szlovákiai kollégája, Richard Takáč konzekvensen támogatta a megállapodást. A régió tagállamai közül Lengyelország Magyarországhoz hasonlóan ellenzi az egyezményt, míg Csehország Szlovákiával azonosulva a megegyezés mellett áll.

Takáč szerint a megállapodással párhuzamosan egyszerűen erőteljes garanciákat kell tartalmaznia az agrárszektor számára, hogy a dél-amerikai olcsó agrártermékek ne árasszák el a piacot. A vélt veszély a hús- és tejtermékek piacát érinti a leginkább. A politikus szorgalmazza, hogy a harmadik országban is ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák az uniós piacra szánt élelmiszerekre, mint az Európai Unióban. Amennyiben károk keletkeznének, fontosnak tartja a gazdák kárpótlását egy külön létrehozott alapból.

A miniszter egy videóban is külön elmagyarázta a szlovák álláspontot: elmondása szerint egyeztetett az uniós kollégáival a múlt héten is. „A szlovák élelmiszeripari szereplők számára százszor nagyobb probléma az ukrán élelmiszerek behozatala, mint a Mercosurtól érkező termékeké. (…) Ukrajnával szomszédosak vagyunk, az ott megtermelt gabona nem több száz kilométerre utazik, hanem rögtön a határok mögé” – jelentette ki Takáč.

Magyarország ezzel szemben állítja, hogy a dél-amerikai mezőgazdasági termékek a marhákat tenyésztő gazdálkodókat és a növénytermelő kis- és középvállalkozásokat is nehéz helyzetbe hoznák – Budapest és a tiltakozó államok azonban csak lassítani tudják az elfogadás folyamatát.