Megvétózott Covid-amnesztiák, alkotmányba foglalt nemek, államfői jelentés – újra összeül a parlament

A parlamenti ülésszak első szavazása során a képviselők általában az államfő által megvétózott törvényjavaslatokkal kezdenek – a napirenden jelenleg két olyan jogszabály-módosítás szerepel, amelyet Pellegrini visszaküldött a plénumba.

Az egyik a Covid-amnesztiákról szóló javaslat, melynek értelmében kártérítést kapnának azok, akik a koronavírus-járvány idején megszegték az óvintézkedéseket, és ezért a hatóságok megbírságolták őket. A köztársasági elnök azonban nem tartja jó ötletnek a koalíció javaslatát, szerinte ugyanis a törvény olyan üzenetet küld az embereknek, hogy egy esetleges jövőbeli járvány esetén nem érdemes betartani az óvintézkedéseket.

A másik megvétózott jogszabály a főügyész életjáradékával kapcsolatos. Az államfő a javaslat átdolgozását sürgeti, szerinte az csak úgy lenne igazságos, ha a főügyész csak akkor részesülne az élete végéig tartó juttatásban, ha kitölti a teljes hétéves hivatali idejét.

A megvétózott javaslatokról akár már kedd délután is szavazhatnak a honatyák, bár az sem kizárható, hogy a koalíció megtalálja a módját a voksolás elhalasztásának, ugyanis a Hlas képviselői nem akarnak szembemenni az elnöki vétóval a Covid-amnesztiák kapcsán.

A Hlas szavazatai nélkül a koalíció nem lenne képes elfogadtatni a törvényt – kivéve, ha az ellenzék soraiból talál támogatókat, de erre viszonylag kevés az esély.

Pellegrini megmutathatja, mennyire szuverén

A Covid-amnesztiák és a főügyészi életjáradék megvétózása volt az első olyan lépés Pellegrini részéről, mellyel élesen szembement a kormánykoalíció akaratának. A Hlas egykori elnöke 2023-ban még szintén a koalíció sorait erősítette a parlament vezetőjeként, egészen addig, míg 2024 áprilisában államfővé választották.

Akkor azt ígérte, pártpolitika felett álló, önálló és független köztársasági elnök lesz, aki minden egyes állampolgár érdekét képviseli, de az ellenzék az elmúlt egy évben sokat bírálta őt amiatt, hogy a megosztó törvényjavaslatok elfogadásakor nem szólalt fel Ficóék ellen.

A vétók mellett Pellegrininek újabb lehetősége lesz megmutatni, mennyire gondolta komolyan a független államfői szerepet, ugyanis a kezdődő ülésen egy beszéd is vár rá – az államfőnek be kell mutatnia az éves jelentését Szlovákia jelenlegi állapotáról. Ez egy lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök erős politikai üzenetet fogalmazzon meg a koalíció irányába: Andrej Kiska és Zuzana Čaputová korábban többször is éltek ezzel a lehetőséggel.

Folytatódik a kultúrharc

A parlament tárgyal továbbá a Smer alkotmánymódosító javaslatáról is, melynek egyik leglényegesebb pontja, hogy alkotmányba foglalná: Szlovákia csak két nemet ismer el, férfit és nőt. Emellett a szülőket feljogosítaná arra, hogy eldönthessék, a gyermekek milyen foglalkozásokon vesznek részt az iskolában azok közül, amelyek nem szerepelnek az állami tantervben. A javaslat továbbá azt is kimondja, hogy Szlovákia kultúretikai kérdésekben szuverén országnak minősül.

Az alkotmánymódosítást maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök harangozta be még márciusban. 

Egy ilyen javaslat elfogadásához azonban nem elég az egyszerű parlamenti többség, tehát a 76 támogató voks, a koalíciónak legalább 90 szavazatra lenne szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ficóék valamelyik ellenzéki frakció támogatására szorulnak, de viszonylag kevés az esély arra, hogy bárkit is a saját oldalukra állítanak.

A koalíción belül is van feszültség

A parlamenti ülésre a koalíción belüli törésvonalak is hatással lehetnek. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke ugyanis elégedetlen a tranzakciós adó jelenlegi formájával, ezért eltörölné azt az egyéni vállalkozók és a kiskereskedők számára. Kérdéses azonban, hogyan viszonyul ehhez a Smer és maga a kormányfő, hiszen korábban kijelentette, hogy a tranzakciós adó eltörlésére nincs esély.

A képviselőknek mindemellett szavazniuk kellene például a munkaügyi minisztérium javaslatáról is, melynek eredményeként az állam megvonhatja a szociális támogatásokat azoktól a munkanélküliektől, akik visszautasítják a munkaügyi hivatalok által kínált álláslehetőségeket.

Az oktatási tárca javaslata is ott van a napirenden, amely kétlépcsőssé tenné a diákok hiányzásainak igazolását.

Mindezeken túl több miniszernek is szembe kell néznie az ellenzék leváltási kísérletével: Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszternek, Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszternek, Tomáša Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszternek és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszternek. Emellett az ellenzék benyújtott egy bizalmatlansági indítványt a teljes kormány ellen is.