Ján Štovka, a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója
Megvan, ki lesz a Kultminor új igazgatója, de részrehajló lehetett a bizottság tagjainak nagy része
Két jelentkezőt hallgatott meg a ma (csütörtök) a pályázati bizottság, akik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára jelentkeztek. Nagy pontkülönbséggel hozták ki az első helyezettet, de megjátszott lehetett az egész pályáztatás. Az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára kiírt pályázatra jelentkező három pályázó közül csak kettő jelent meg ma a pályázati bizottság előtt. A testület Lengyel Dianát és Ján Štovkát hallgatta meg, illetve pontozta.
Végeredményről legkorábban holnap tájékoztat a minisztérium, de annyi biztos, hogy a pontozás alapján csak az egyik jelölt felelt meg, ráadásul nagy különbség volt a két jelölt pontszáma között. Kállay András, a bizottság egyetlen külsős tagja nem tartja teljesen objektívnek a testület munkáját.
A Kultminor igazgatói posztjára július elején írta ki a pályázatot a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium. A pályázati eljárásból azonban csak a pályázati felhívás volt a nyilvános, a folyamat többi részéről semmilyen tájékoztatást nem adott a minisztérium. Így nem lehetett tudni, kik a pályázati bizottság tagjai, sem azt, hogy kik jelentkeztek az igazgatói posztra, sem a jelentkezők pályázatát nem hozták nyilvánosságra, és a jelöltek meghallgatása is a nyilvánosság teljes kizárásával történt.
A döntés megszületett, de még nem nyilvános
A bizottságról annyit sikerült megtudni, hogy öt tagja volt, az egyiket, Kállay Andrást a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos jelölte. De ezt az információt sem a minisztérium hozta nyilvánosságra. A tárca elutasította a Kultminor alkalmazottainak a jelöltjét is, pedig az alkalmazottak képviselőjének a minisztérium vonatkozó rendelete szerint is helye van a bizottságban.
Lapunk információi szerint a pályázatra öten jelentkeztek, de két pályázót a bizottság formai okokra hivatkozva kizárt, nem teljesítették a pályázat feltételeit. A három jelentkezőből ma (csütörtök) kettő jelent meg a bizottság előtt. A harmadik, Hodossy Soňa egészségi okokra hivatkozva kérte a meghallgatás elnapolását, de erre a bizottságnak nem volt lehetősége.
A bizottság munkájáról csak Kállay András tájékoztatott, az eredményt azonban ő sem árulhatta el, mivel még a pályázókat sem tájékoztatták róla.
A döntés megszületett, mivel a jelölteket azonnal pontoztuk, és a kapott pontszám alapján kialakult a sorrend
– mondta az Új Szónak Kállay András. A jelölteket még a szerzett pontszámukról sem tájékoztatta testület. Az eredményt legkorábban holnap, legkésőbb hétfőn tudják meg a jelentkezők.
Nem indokolt a nagy különbség
Kállay szerint azonban meglepő, hogy a két jelölt között nagy pontszámkülönbség alakult ki. „Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve már kevésbé” – mondta Kállay. Szerinte ez a nem fair eljárásra utalhat.
Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség
– válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.
A bizottság minden tagja maximum 30 pontot adhatott a jelöltnek, vagyis az összpontszám 150 pont volt. A jelölt akkor felelt meg, ha legalább 100 pontot szerzett. Kállay szerint a 100 pontos szintet csak az egyik jelölt ugrotta meg, ami szerinte nem méltányos a másik jelölttel szemben.
A jelöltek 10 percet kaptak projektjük bemutatására, majd a bizottság mintegy 20 percig faggathatta őket. A bemutatás azonban csak szóban történhetett, kivetítőt vagy más elektronikus segédeszközt nem kaptak a pályázók. „A jegyzeteiket használhatták, de egyik jelöltnek sem okozott gondot a projektjének bemutatása” – mondta Kállay.
Egy elégedett és egy elégedetlen jelölt
A bizottság ábécé sorrendben hallgatta meg a jelölteket, elsőként Lengyel Dianát. Lengyel nagyon elégedetlen volt a meghallgatással, nem kívánt részletesebben nyilatkozni.
Csak annyit mondott lapunknak, hogy a testület több tagjának a kérdéseiből az derült ki, hogy nincsenek tisztában a Kultminor működésével és céljaival.
Ján Štovka sokkal elégedettebben nyilatkozott a meghallgatásról.
Jó érzésem van a meghallgatás után, habár nehéz volt, sokáig »grilleztek«
– mondta az Új Szónak Štovka. Ő ruszin közegből érkezett, népzenészkét több ruszin művészeti csoportban is dolgozik, egyébként sajtófotósként is ismert. „Azt szeretném, hogy a kisebbségek jobban éljenek, ne tűnjenek el, hogy a kulturális identitásukat támogassa az Alap” – foglalta össze a Kultminor céljaival kapcsolatos terveit Štovka.
A Kultminor irányításában növelné a transzparenciát. „Azt akarom, hogy azoknak szolgáljon, akik számára létrehozták, hogy ne Pozsonyban, egy íróasztal mögött hozzák meg a döntéseket, hogy párbeszéd folyjon a kisebbségek régióban élő képviselőivel” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit változtatna a Kultminor működésében. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy most hol születnek a döntések.
Nem tudom, vannak szakmai bizottságok, de mindig jó, ha az adott kisebbség körében élünk, és látjuk a problémáikat
– mondta Štovka a döntéshozatalra vonatkozó kérdésünkre. A Kultminor pályázatokat értékelő szakmai bizottságainak tagjait a kisebbségi szervezetek képviselői választják, pontosabban az öttagú bizottságok három tagját. A másik kettőt az igazgató nevezik ki, feltétel a kisebbségi kultúra ismerete.
Štovka 2022-ben független jelöltként indult az önkormányzati választásokon Eperjes polgármesteri posztjáért, a választáson 0,99 százalékos eredményt ért el.
A pályázati eljárásról és eredményéről megkérdeztük a kulturális minisztériumot is, amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.