Megbukik jövő héten az Európai Bizottság? Az EP csütörtökön szavazhat

Összegyűlt a szükséges 72 aláírás az Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány alatt. Az Európai Bizottság elnökének sorsáról várhatóan csütörtökön szavaznak majd a képviselők. Habár az EB elnökének munkájával szemben sok a kifogás, 

az őt támogató nagy európai pártok arra hivatkozva próbálják őt védeni, hogy a bukásával bukna az egész Európai Bizottság, ami a jelen pillanatban nehéz helyzetbe hozná az Európai Uniót. 

A Bizottságnak egy hete van még a vámtárgyalásokra az USA-val, emellett Kínával is elég feszült a viszony, az orosz–ukrán háború pedig már évek óta komoly problémát jelent az Uniónak.  

A bizalmatlansági indítványt egy román szélsőjobboldali képviselő, Gheorghe Piperea (AUR/ECR) nyújtotta be. Az aláírók listája egyelőre még nem nyilvános, a képviselő szerint azonban 79-en írták alá. Ahhoz, hogy a parlament is foglalkozzon vele, legalább 72 aláírásra van szükség. Az Új Szó információi szerint azonban elsősorban az Orbán Viktor és a Fidesz által létrehozott Patrióták Európáért (PfE) frakció támogatja, de aláírta például Monika Beňová, a Smer EP-képviselője is. 

Még az sem biztos, hogy lesz szavazás 

Miriam Lexman (KDH/EPP), az Európai Parlament kvesztora szerint egyelőre még azt is nehéz megjósolni, hogy valóban szavaznak-e majd a képviselők jövő héten a bizalmatlansági indítványról. 

Az indítványt benyújtók közül többen csak most tudatosítják, hogy nemcsak az elnököt váltanák le, hanem az egész bizottságot

 – magyarázta Lexman. Szerinte ezért nem kizárt, hogy lesznek olyan képviselők, akik visszavonják majd az aláírásukat az indítvány alól. 

Az indítvány elfogadását az is nehezíti, hogy a képviselők nyilvánosan szavaznak majd róla, vagyis ha megbukik a Bizottság, akkor nyilvános lesz az EB-t megbuktató képviselők listája is. Ez a szavazáskor szintén több képviselőt visszatarthat, elsősorban a centrista, a Bizottság kinevezését megszavazó frakciókból. A bizalmatlansági indítványt egyébként a jelenlévő képviselők kétharmadának, és legalább az összes képviselő felének, vagyis legalább 360 embernek meg kell szavaznia. Ez a többség a centrista képviselők támogatása nélkül nem jöhet össze.

A Bizottságnak és annak elnökének tavaly késő ősszel szavazott bizalmat az EP, a testület december 1-jén kezdhette meg a munkát. A testület létrejöttét négy frakció, vagyis az Európai Néppárt (EPP), a szocdemek (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és a Zöldek/EFA frakciója támogatta, habár voltak frakciók, amelyek nem teljes létszámmal. A 720 képviselő közül 401-en szavaztak igennel. 

Miért akarják leváltania az EB elnökét?

Ursula von der Leyen munkájával azonban a Bizottság kinevezését megszavazó képviselőknek is vannak problémái. A legnagyobb gond az úgynevezett Pfizer-gate: 

a bizottság elnöke ugyanis a Covid idején maga egyeztetett a vakcinák vásárlásáról Albert Bourla Pfizer-vezérrel, ráadásul SMS-ben. 

A beszélgetés tartalmát Von der Leyyen nem akarta nyilvánosságra hozni, de májusban az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy az SMS-ek hivatalos dokumentumnak számítanak, ha közügyekhez kapcsolódnak. A döntés szerint a Bizottságnak vagy át kell adnia az üzeneteket, vagy részletes indokokat kell adnia azok hiányára. Ez komoly pofon volt az EB elnöke számára, és már az őt tavaly még támogató pártok sem állnak teljesen mögötte. Az EB-elnök elleni további kifogások, hogy egyre gyakrabban próbálja megkerülni az Európai Parlamentet, amely az EU egyetlen, közvetlenül választott testülete. Bírálják a Bizottságot amiatt is, hogy vészhelyzeti eljárásokkal hagyta jóvá a szabályozást például klíma- és vállalati fenntarthatósági kérdésekben.