Matovič és a PS versenyt fut a szervezésben

A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia közös ebédre hívta a KDH, az SaS és a jelenleg parlamenten kívüli Demokraták vezetőit, míg a találkozóból kimaradó Igor Matovič-vezette Szlovákia mozgalom a november 17-i tüntetések kapcsán koordinálná a pártokat. Közeledés ugyanúgy lehet ebből, mint versenyfutás és kölcsönös vádaskodás.

Ebéd-diplomácia

A négy ellenzéki párt közös találkozójáról – ahol a vezetők egy teli asztal mellett beszélték meg a vitás ügyeket – mindegyik résztvevő tudósított. Ez már csak azért is szokatlan, mert a korábban, októberben rendezett kerekasztal fejleményeit zárt körben kommunikálták csak, nem büszkélkedtek vele a nyilvánosság előtt.

A titkolózásnak megvannak a gyakorlati okai: a kerekasztalt eredetileg még szeptemberre szervezték, de keresztülhúzta azt az alkotmánymódosításról szóló szavazás, majd a voksolást követő káosz.

A kereszténydemokrata KDH mellett, amely gyakorlatilag „szabad kártyát kapott” az ellenzéki együttműködésből, a Szlovákia mozgalom frakciójának két képviselője is kiszavazott az ellenzékből, az ellentmondásos módosítást pedig elfogadták.

Ami ellenzéki szempontból még rosszabbul alakult szeptemberben, hogy a szavazást követő ideges hangulatban több politikus, köztük a PS-t vezető Michal Šimečka is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől. Ezzel a kijelentéssel azonban ugyanannyi kérdést felvetett, mint megoldott, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéknek még a Demokraták bejutásával is csak Matovič-csal együtt lenne esélye a kormányalakításra. A közös fellépés erősítésének célja a választói bizalom visszaszerzése lenne.

Közös pontok

Késő ősszel úgy tűnik, hogy a KDH leválasztására tett kísérlet az ellenzéki blokkból nem folytatódik tovább. A kereszténydemokraták a lelkiismereti szabadságról szóló passzusokat is belefoglalnák az alkotmányba, de erre a Smer már nem hajlandó (az állítólagos szóbeli ígéretek ellenére). Közös pontok híján pedig marad az ellenzéki együttműködés szorosabbra vonása.

A négy párt munkaebédjén állítólag a résztvevők szervezési és gyakorlati pontokat is átbeszéltek, a kooperáció szakmai szinten mutatkozhat meg: az ellenzék közös programot alkothat az alapvető gazdasági, külpolitikai és szakpolitikai kérdésekben. Ezzel gyakorlatilag jelezné a választóknak, hogy a következő választás után együtt, egy átgondolt platformot alkotva szeretné irányítani az országot.

A konkrét programpontokról azonban nem szivárogtattak és fontos kérdésnek számít, hogy vajon képesek-e a felek bármiféle megegyezésre jutni a kulturális-etikai kérdésekben. A KDH álláspontja ugyanis több hangsúlyos dologban, mint a terhességmegszakítás, az egyház és az állam szétválasztásának kérdése, vagy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos ügyek, eltér a szövetségeseitől.

Matovič előzne?

A munkaebédből ismételten kimaradt a Szlovákia mozgalom. Nem véletlenül: Igor Matovič és a találkozót szervező PS között továbbra is fagyos a viszony, a mozgalom vezetője rendszeresen bírálja Šimečka pártját és hol a Hlas-szal való közösködéssel, hol az ellenzéki együttműködés elárulásával vádolja meg.

Az egykori miniszterelnök azonban politikailag is kezébe vette a kezdeményezést: közös fellépést javasolt a pártoknak a november 17-i megemlékezések és tiltakozások idején. Míg a PS nem válaszolt a felvetésre, a többi párt részéről óvatos pozitív visszajelzések érkeztek, érdekes lesz figyelemmel követni, hogy a következő napokban miként alakul a tiltakozások szervezésének dinamikája.

Míg a tavaszi és kora őszi tiltakozásokból a Szlovákia mozgalom látványosan kimaradt és saját, kisebb megemlékezéseket tartott (mindenki megelégedésére), november 17-én a mozgalom frontális támadásba lendült. Több nagyvárosban Matovič foglalta le a fontos tereket a saját bejegyzett akcióinak és most egyfajta „baráti gesztusként” ajánlaná fel az ellenzéki partnereinek, hogy beszállhatnak a megemlékezésekbe.

A lépés dilemma elé állítja a pártokat: ha a Szlovákia mozgalommal közösen lépnek a nagyközönség elé a szimbolikus időpontban, akkor nehéz megmagyarázni, miért hiányzik a politikai formáció a közös egyeztetésekről. Amennyiben azonban Matovič megjelenne a tárgyalásokon, azt nem félne a saját javára kihasználni akár az információk szivárogtatásával, akár a megállapodások saját (félre)értelmezésével. Ettől pedig nem csak a Progresszív Szlovákia tart.

A pártok azonban még egy dolgot szeretnének elkerülni: hogy szimbolikusan is veszekedésbe forduljon a demokrácia ünnepének évfordulója. A káosz ugyanis szintén leginkább a rendszeren kívül álló Szlovákia mozgalomnak kedvezne.