Matovič nélkül egyelőre nehéz lenne kormányt váltani

Az elmúlt hónapban készült felmérések három ponton mutatják az erőviszonyok átrendeződését: hosszabb stagnálás után ismét jobban teljesít a PS, a Republika egy súlycsoportba került a Hlas-szal, valamint már az öt százalékos választási küszöb felett állnak a parlamenten kívüli Demokraták. A kormányváltáshoz ez önmagában nem elég.

Nem büntettek a kooperációért

A szeptemberi hónap nagy politikai eseményét a Robert Fico által még télen kitalált, kora nyáron elhalasztott, majd nagy meglepetésre sikerrel járt alkotmánymódosítás jelentette. A kormánykoalíció sikeréhez kellett a KDH és a Matovič-frakcióban ülő képviselők segítsége is az alkotmányos többség megteremtéséhez. A „kiszavazás” nagy felháborodást okozott az ellenzéki politikusok körében – de úgy tűnik, hogy nem fordította a feje tetejére a politikai erőviszonyokat.

Bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy a pártok támogatottsága valamilyen módon megszenvedi a Robert Ficóval való közösködést, a lépés hatásai a mérések szerint viszonylag enyhék. 

A KDH a belső problémái ellenére is megtartotta szavazói túlnyomó részét és 6-7 százalékon áll, Igor Matovičra és a Szlovákia mozgalomra pedig nem ütött vissza a szavazás: mindkét pártot stabilan parlamentbe mérik a nagy ügynökségek.

Hatott azonban a kormánykoalícióra egy másik, fontosabbnak tűnő fejlemény. A gazdasági megszorítások bejelentése, azaz a konszolidáció harmadik köre után a legtöbb mérésben a Smer gyengülni kezdett, a Hlas pedig folytatta a zuhanást: a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vezette pártot a legtöbb felmérésben már tíz százalék alá mérik és folyamatosan, lassú ütemben veszítik el a szavazóikat. A kormánypártok gyengélkedéséből leginkább a Republika profitált, a szélsőjobboldali formáció a számok alapján már a harmadik legerősebb párt és biztosan visszatérne a parlamentbe.

Fico alternatívái

A kormánykoalíció kilátásai jelenleg rossznak tűnnek – de nem teljesen reménytelennek, vannak olyan forgatókönyvek, amelyeknek teljesülése esetén Robert Fico folytathatná a kormányzást.

A számok nem adnak sok okot a reménykedésre. A Smer és a Hlas támogatottsága gyengült, de továbbra is releváns pártnak számítanak, az SNS népszerűsége pedig minden mérés szerint legfeljebb 3-4 százalék között mozog. Fico pusztán a jelenlegi erőviszonyokat tekintve még a Republikával közösen sem tudna parlamenti többséget kialakítani.

A miniszterelnök azonban nem teljesen eszköztelen. A Smer megteheti, hogy választási listára veszi az SNS tagjait, ezzel megakadályozza, hogy elvesszenek az Andrej Danko pártjára leadott szavazatok. Szintén segíthet Ficón, hogy Zoroslav Kollár ügyvéd-üzletember Jog az Igazságra (PZP) néven új pártot alapított.

Ennek a formációnak a népszerűségét még nem mérik, de leginkább a kormányban csalódott, de az ellenzéket vállalhatatlannak tartó szavazókat csatornázhatja be. Bár Kollár Ficót is bírálja, a két politikus éles helyzetben inkább egymással kezdene egyezkedésbe az ellenzék helyett.

Fico emellett bízhat abban, hogy idővel a választói elfelejtik, vagy megbocsájtják a gazdasági megszorításokat. A KDH-val való koalíciókötés ugyanakkor nagyon valószínűtlennek tűnik, a kereszténydemokraták a világnézeti kérdésekben való alkalmi együttműködés ellenére kizárják a közös kormányzást.

Matovič, a holtsúly

Robert Fico kormányának népszerűségvesztéséből az ellenzék nem tudott egyértelműen profitálni. A Michal Šimečka-vezette PS örülhet annak, hogy a párt népszerűségi mutatói némi stagnálás után felfelé indultak, de ezzel párhuzamosan az SaS és a KDH is inkább veszíti a szavazókat – a jelenség inkább tűnik belső átrendeződésnek, mint a bizonytalan választók becsatornázásának. Ami érdemben segíthetné egy stabil jobboldali-liberális kormány létrejöttét, az a Demokraták parlamentbe kerülése. Jaroslav Naď pártját az utóbbi időben egy-két tized százalékkal az öt százalékos parlamenti küszöb fölé mérik, márpedig a Demokraták a PS-SaS-KDH tengely stabil partnere.

A probléma azonban az, hogy az ellenzéknek még Naď-gyal együtt sincs elég ereje a többséghez. A Szlovákia mozgalom bekerülése esetén ugyanis Igor Matovič-csal is meg kellene egyezniük, ez pedig problémás lehet.

Azt, hogy nincs kész recept, Šimečka a hétvégén is megmutatta: a PS vezetője egy füst alatt határolódott el a közös kormányzástól a bajkeverőnek minősített Matovičtól és a Hlastól. Az álláspont fenntartása mellett azonban az ellenzék mindössze abban reménykedhet, hogy két év alatt megfordítja a politikai küzdelmet és a Szlovákia mozgalom nélkül is többséget tud szerezni – valahogy.