Magyarok Európája

Párkány. Az MKP és a Fidesz rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Duna-parti városban. A tanácskozás, amelyet az MKP részéről Szigeti László államtitkár, a Fidesz részéről pedig Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke nyitott meg, főként az EU-csatlakozás utáni határon túli magyarság lehetőségeivel foglalkozott, s főleg azzal: miként segíthet a csatlakozó államok magyar parlamenti képviselete a bővítésből kimaradókon. Bauer Edit a szlovákiai magyarság jelenlegi jogállását, gazdasági, szociális és kulturális helyzetét vette górcső alá, szerinte mindezen jogok gyakorlati megélhetőségére még mindig nincs meg a törvényes végrehajtói keret, az 1201-es ajánlással és az EU kisebbségjogi chartájával még mindig nincs összhangban a hétköznapi gyakorlat. Józsa László a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke megállapította, a külföldi, elsősorban a magyar tőke érdeklődése a Vajdaság iránt egyelőre elmaradt. Jakab Sándor a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke a legjobban fogyó magyar közösségnek nevezte a horvátországi magyarokat, noha a horvát kisebbségi alkotmánytörvény példaértékű. Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke tragikus helyzetképet festett az erdélyi magyarság jelenlegi állapotáról. Tájékoztatása szerint az elmúlt tizenöt évben mintegy 250 ezer fővel csökkent az erdélyi magyarok száma. A jelenlegi helyzetről pedig kijelentette, hogy a demokráciát lábbal tiporják Erdélyben, s ebben az RMDSZ és a jelenlegi román kormány ugyanúgy felelős. Azt kérte a Fidesztől, hogy kormányra jutásáig készítsen átfogó nemzetstratégiát. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azért nem tudott részt venni a párkányi tanácskozáson, mert nem kapta meg a szlovák vízumot, de a mai esztergomi tanácskozásra megérkezik. Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kifejtette, a vajdasági magyaroknak okvetlenül perszonális autonómiára van szükségük. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a magyarság politikai képviseletének és közvetve a magyarságnak is súlyos árat kellett fizetnie az adott államok kormányaiban való szerepvállalásért, mert ez az eredeti autonómiatörekvések és a 90-es évek elején megfogalmazott elképzelések és célok részbeni feladását vonta maga után.