Magyar Szövetség: Vétó az elnöknél, a Beneš-dekrétumok ügyében az ellenzékhez húz a párt

Az alapszabály-módosítás volt az egyik legfontosabb témája a Magyar Szövetség szombati kongresszusának, amely a jelenlévők nagy többségével el is fogadta azt. Az előkészítés azonban nem volt egyszerű, még pénteken éjszaka is a dokumentum részletein vitatkozott a párt kibővített elnöksége. „A dokumentummal végül egyetértett az elnökség és a járási elnökök is” – mondta a kongresszust követő sajtótájékoztatón Gubík László. 

A pártelnök bizonyos kérdésekben „együttdöntési” jogot kapott a regionális szervezetekkel. 

„Az együttdöntési jog a megyei képviselőjelöltekre vonatkozik, illetve a megyei elnökjelöltekre” 

– mondta Gubík. Habár nem pontosította, de ez valamifajta vétójogot jelent az elnök számára ezeknek a jelölteknek a kiválasztása során. 

A párt várhatóan meghatároz majd bizonyos „kiemelt” városokat, mint például Dunaszerdahelyet, Komáromot stb. ahol az elnöknek szintén beleszólása lesz a polgármesterjelölt kiválasztásába. „Ilyen lesz most is, a választások előtt a megfelelő időben az országos elnökségnek kell ezekre a városokra javaslatot tenni” – mondta Gubík. Ez azonban már az eddigi alapszabály is lehetővé tette. 

Horony Ákost mégsem mondatnák le 

Habár Gubík óvatosan bírálta Horony Ákost, a kisebbségi ügyi kormánybiztost, mivel a helyén maradt azután is, hogy a kormány határozatban ítélte el a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésére tett erőfeszítéseket. „Alkatilag, vérmérsékletben és betöltött hivatalban is mások vagyunk Horony Ákos barátommal, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy én a héten már felálltam volna a helyemről” – mondta kongresszusi beszédében Gubík. 

A sajtótájékoztatón árnyalta ezt.

 „Horony Ákost az egyik, ha nem a legkiválóbb jogászunknak tartom”

 – mondta az Új Szó kérdésére Gubík. Szerinte több, kisebbségi jogokat térintő dokumentumon dolgoznak. „Ebben természetesen támogatjuk őt, bízunk benne, hogy a munkája eredményre is vezet” – mondta Gubík. Elismerte azonban, hogy a kormánybiztos nincs könnyű helyzetben, mert a kormány nemzetiségi politikájának van egy „üvegplafonja” ami fölé nem enged senkit. Gubík szerint a kisebbségi jogi törvény elfogadása jelenleg elképzelhetetlen, mert például a kormányprogram sem tartalmazza. 

Amikor beindul a hisztifaktor

 A párt december 9-re szakmai fórumot hívott össze, amin a Beneš-dekrétumok lehetséges hatályon kívül helyezését szeretné megvitatni. A fórumra meghívták valamennyi parlamenti párt képviselőjét, de Gubík még nem tudta megmondani, hogy mely pártok küldenek rá képviselőt. Az Új Szó információi szerint a Progresszív Szlovákia már jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen. „A fórum célja, hogy racionális párbeszédet tudjunk folytatni a témában” – mondta Gubík. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák politikusok többségével nehéz tárgyalni erről a témáról. 

„Ha előkerül a Beneš-dekrétumok ügye, akkor beindul a hisztifaktor a szlovák politikusok fejében”

 – magyarázta Gubík. A megbeszélésen próbálják majd elmondani, hogy nem a szlovák államiság alapjait akarják szétverni, hanem egyetlen dekrétumról akarnak beszélni, ami alapján emberek százaitól vesznek el földterületeket. 

Középen, de most közelebb az ellenzék

Gubík szerint a téma felvetése megmutatta, hogy mely pártokkal lehet együttműködni ebben a kérdésben, és mely pártokkal nem. 

„A Beneš-dekrétumok kérdése azt mutatja, hogy az ellenzékkel ebben a kérdésben együtt tudunk működni, a kormánypártokkal nem”

 – mondta Gubík. Szerinte azonban más témákban ez fordítva is előfordulhat. „A Magyar Szövetség sem nem kormánypárt, sem ellenzéki párt, hanem egy középen lévő erős, regionális magyar párt. Ezt a vonalat tartani szeretnénk” – mondta a pártelnök. Azt elismerte, hogy a szlovák pártoknak a Beneš-dekrétumok kérdésében mutatott álláspontja hatással lesz majd a lehetséges partnerek meghatározása során a következő parlamenti választás előtt.