Több mint egymilliót is érhet egy lakos a nagyobb városoknak a kvótarendszer miatt

Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a párt az elmúlt nyolc évben intenzíven foglalkozott az önkormányzatok finanszírozási rendszerével mind politikai, mind pedig szakmai szinten – utóbbi munkát a Pro Civis polgári társulás végzi.

Erősödő ellenállás a kvótarendszerrel szemben

Őry szerint az idén ismét terítékre kerül az önkormányzati finanszírozás kérdése, a téma kapcsán formálódó párbeszédbe pedig a Magyar Szövetség is bele szeretne folyni – különösen arra való tekintettel, hogy a párt a második legtöbb polgármestert és a legtöbb önkormányzati képviselőt adja az országnak. Tavaly a párt a pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások és a tárcaközi egyeztetések révén lépett be a folyamatba. „ A végeredményt tekintve örömre nincs okunk, de idén a szlovák sajtóban is elkezdett rezonálni nem a magassági, hanem a nagysági kvóta rendszerének problematikája” – mutatott rá Őry.

A politikus szerint a szakmai és érdekvédelmi szervezetek egyaránt síkra szállhatnak a képlet módosításáért. A Magyar Szövetség ezért levélben fordult az országos érdekvédelmi szervezetekhez.

Tavasszal, az önkormányzatok egységfrontját létrehozni szándékozó kezdeményezés keretében a párt 1700 települést és önkormányzatot szólított meg, és 366 támogató választ kapott – túlnyomó részük ugyan magyar többségű településtől jött, de a szlovák önkormányzati szféra egy része is reagált a kérdésekre. Őry szerint ez már elég komoly erőt és támogatottságot jelent ahhoz, hogy a párt teljes erővel beálljon a kvóták megváltoztatásának képviselete mögé.

Turócszentmárton rosszul járhat

Mészáros András, a Pro Civis polgári társulás szakértője a rendszer konkrét visszásságairól beszélt. A jelenlegi képletek alapján a rendelkezésre álló támogatások jelentős részét befolyásolja a települések nagyságára vonatkozó kvóta.

A képlet alkalmazása után kiemelten jól járnak az ötvenezer főnél népesebb települések – a gyakorlatban ez a kör a megyeszékhelyeket, valamint Turócszentmárton (Martin) városát érinti. Az utóbbi azonban elnéptelenedik, 2027-ben pedig vélhetően kiesik a kedvezményezettek köréből.

„A két éve ötvenezres lakosságszám alá süllyedő Poprád városa korábban évente 300-400 ezer eurót kapott a részesedésből, azóta viszont egymilliós veszteséget könyvelhet el évente” – mutatott rá Mészáros, aki szerint hasonló problémákkal nézhet szembe Turócszentmárton is: a város által kapott extra finanszírozás harmada a jövőben Pozsonynál, Kassánál és a megyeszékhelyeknél köthet ki.

Ferrari-probléma

Turócszentmárton hivatalos lakossága jelenleg 50 186 fő. „186 ember jelenti a különbséget, darabja 8017 eurót ér. A városnak megérné mindenkinek akár egy csekket is kiállítania, hogy pozitív maradjon a költségvetése, és még mindig jól járna” – mutatott rá a sajtótájékoztatón Őry.

A Magyar Szövetség szakértői szerint a kvótarendszer abszurditását mutatja, hogy minél közelebb kerül egy város a kvótahatárhoz, elvben annál jobban megérné neki maradásra ösztönözni az elszivárgó lakosokat. Az ötvenezer-egyedik lakos hozzáadott-értéke a városi finanszírozáshoz 1,4 millió euró. 

Ezt a képzeletbeli lakost egy településnek akár két Ferrari luxuskocsi árával is megérné motiválnia, hogy anyagilag a város továbbra is jól járjon – mutattak rá Őryék.

A Magyar Szövetség a magassági és a lélekszámra vonatkozó kvóták helyett csökkentené azok súlyát, és más, objektívabb mutatókat szerepeltetne a támogatások meghatározására vonatkozó képletben: például a település által felügyelt úthálózat hosszát.