A Republika a spájzban, az EP-ben, a legközelebbi választást követően pedig bizonyára a parlamentben - de vajon Fico oldalán?
Lehet a Republikából Fico választási csodafegyvere?
Január első napjai a Beneš-dekrétumok mellett a Republikáról szóltak. A szélsőjobboldali, parlamenten kívüli párt felé ugyanis látványosan nyitott a Smer és az SNS is. A közvélemény-kutatások szerint Robert Ficónak a jelenlegi erőviszonyok alapján a Republikával együtt is kevés esélye van a kormányzásra, nélküle azonban semmi.
Elsőként az év elején Andrej Danko SNS-elnök lebegtette meg, hogy a helyhatósági választások ürügyén el kellene kezdeni kialakítani a kormánypárti, Smer-Hlas-SNS-Republika blokkot, majd két vezető Smeres politikus, Tibor Gašpar és Robert Kaliňák is nyilatkozott a témában. Mindketten megerősítették, hogy nincs problémájuk a Milan Uhrík pártjával való együttműködéssel.
Kaliňák egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Republikának ugyan vannak kemény kijelentései, de a Matovič-kormányhoz képest ez is sokkal jobb alternatívának számít. A leggyengébb láncszem a Hlas: Matúš Šutaj Eštok pártelnök a közös listát ellenzi a párt antifasiszta hagyományaira hivatkozva, de nem határolódott el teljesen egyértelműen az együttműködéstől egy választás után.
Hiányzó százalékok
A Republika integrálásának szándéka mögött a kormánykoalíciós pártok egyszerű logikája áll: a szélsőségesek nélkül biztosan nem szereznének parlamenti többséget. Az év első felmérését szerdán megjelentető NMS szerint a Smer 17,8 százalékon áll, a Hlas 6,5 százalékra süllyedt, az SNS pedig stabilan az öt százalékos küszöb alatt, 2,8 százalékos eredményt érne el egy választáson. A Republika támogatottsága azonban nőtt, a párt 12,9 százalékon áll – ezzel a PS és a Smer után a harmadik legnépszerűbb pártnak számít.
Más releváns közvélemény-kutatók, mint a Focus, az Ipsos vagy az AKO egyelőre nem közölték a számaikat, de ha radikálisan nem változott a pártok megítélése, az adataik egybevágnak: a Smer és a Hlas közösen alig ötven mandátumot szerezne, ami messze elmarad a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségtől, azaz a hetvenöttől.
Az ellenzéknek is megvan a különbejáratú problémája – Igor Matovičnak hívják – de a PS-vezette blokk kilátásai sokkal jobbnak tűnnek, így a kormányváltás lehetősége is valós.
Robert Fico gondjait két lépés tudná legalább részlegesen megoldani. Az egyik az SNS elveszett százalékainak megtartása. Andrej Danko pártja önállóan menthetetlennek tűnik – hacsak nem áll össze a választásra egy népszerű függetlenekből álló lista. Amennyiben azonban a nemzeti párt feltűnne a Smer listáján vagy egy össz-kormánypárti jegyzékben, Fico számíthatna az SNS két-három százaléknyi törzsszavazójára.
Ennél is fontosabb azonban a Republika sorsa. Uhrík pártjának népszerűsége folyamatosan nő, képesek becsatornázni a csalódott kormánypárti választók egy részét is. A Republika a prognózisok alapján tíz százaléknál is jobb eredménnyel zárhatna a választáson, ami akár húsz képviselőt is jelenthetne a parlamentben. A Smer, a Republika, a Hlas és a listára felkéredzkedett SNS esélyei pedig egy blokkban már nem teljesen kilátástalanok.
Gesztusok a szélsőség felé
A Republika egyelőre nagyon óvatosan nyilatkozik az együttműködés módozatairól. Milan Uhrík az együttműködés margójára a Pravda napilapnak kijelentette, vannak közös témáik a jelenlegi kormánypártokkal, de ugyanennyire fontosnak tartják az oligarchák és a régi politikai elit ellen való fellépést is. Márpedig kevés olyan politikus fonódott össze a politikával, mint a közéletben huszonöt éve vezető szerepet vállaló Robert Fico.
A Republika ugyanakkor több témában is azonosul a kormánypártokkal: hangsúlyosan unióellenes vagy uniókritikus, vagy éppen fellépne az országban ténykedő külföldi szervezetek ellen és a nemzeti szuverenitás védelmében. Mivel a Smer hangsúlyosan eltávolodott a baloldali eszméktől és az antifasiszta örökség szavakban való hangozatásától, sokkal kevesebb akadálya van egy ilyen koalíciónak most, mint akár 2023 előtt.
A kormánykoalíció más módon is igyekszik a Republika tudtára adni a szimpátiáit. Az alkotmány megváltoztatása, a büntető törvénykönyv külföldi szervezetektől való befolyásolást büntető változtatásai mind olyan törvények, amelyek mögé egy parlamentben ülő Republika-frakció probléma nélkül besorakozna.
Legújabban pedig az SNS terjesztett be egy olyan tervezetet, amely a szélsőséges ideológiák terjesztéséhez kapcsolódó büntetési tételeket mérsékelné jelentősen. A fejlemények arra mutatnak, hogy a kormánykoalíció nyit és gesztusokat gyakorol a szélsőségek felé szavakban, valamint tettekben. A kérdés csak az, hogy mennyire lesz ez elég a választáson.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.