Lassult az infláció – mutatjuk, milyen hatással lesz ez a pénztárcájára

A statisztikai hivatal ma közzé tette a márciusi árak alakulásáról szóló adatokat. Éves szinten lassulás következett be, mivel a fogyasztói árak 3,7%-kal emelkedtek – ez volt az év eleje óta a leglassabb növekedés. A fogyasztói kosár legnagyobb tételei, a lakhatás és energia, valamint az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 2,5%, illetve 3,6%-kal nőtt. A legnagyobb áremelkedést az oktatás (10,2%) valamint a szállodák és éttermek (8,9%) mutatták. Az infláció lassulásához leginkább a közlekedési árak járultak hozzá, amelyek éves szinten 1,6%-kal csökkentek. Az üzemanyagok ára az előző évhez képest 9,3%-kal esett vissza. Az alkoholos italok esetében is lassult az áremelkedés üteme.

A 2025-ös év áralakulását jelentősen befolyásolja a konszolidáció.

Bár áprilisban bizonyos mértékű lassulás volt tapasztalható a drágulás ütemében, a következő hónapokban az infláció ismét gyorsulhat – ennek oka többek között a 2025 áprilisától bevezetett tranzakciós adó. 

Az éves átlagos infláció így akár 4% fölé is emelkedhet, mutatott rá Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A szakértő 3 pontban összegezte mit jelenthet mindez a pénztárcánkra nézve:

• Bérhelyzet: 

  2022-ben és 2023-ban Szlovákiában rekordgyorsaságú volt az áruk és szolgáltatások drágulása. A nominálbér emelkedése sem tudta ellensúlyozni az inflációt, így a szlovákiai bérek reálértéke 2022-ben 4,5%-kal, 2023-ban pedig 0,7%-kal csökkent. 2024-ben viszont fordult a helyzet, a bérek reálértéke 3,7%-kal nőtt. Ha a bérek reálértékben nőnek, akkor nő a lakosság vásárlóereje is – vagyis több árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, mint egy évvel korábban. Az infláció idén várhatóan kissé alacsonyabb lesz, mint a nominálbérek növekedése, így reálbér-emelkedésre lehet számítani – ám ez csak minimális, körülbelül 0,5%-os növekedés lesz.

• Bankbetétek és kamatok: 

  A bankszámlákon és lekötött betéteken elérhető kamatok alacsonyabbak lesznek az infláció mértékénél, vagyis a bankban tartott pénz reálértéke csökken. Ez nem új jelenség – a hagyományos folyószámlák és banki betétek már régóta nem tudják lekövetni az inflációt. Az elmúlt nyolc évben csupán tavaly volt képes a lekötött betétek kamata lépést tartani az inflációval. Idén várhatóan 2%-ra csökkennek ezek a kamatok, ami nem lesz elegendő a 4%-ot meghaladó áremelkedés ellensúlyozására.

• Befektetések: 

  A hosszú távú infláció elleni védekezés eszköze a befektetés. Történelmileg a részvény- és ingatlanbefektetések bizonyultak a leghatékonyabbnak az infláció legyőzésében. A befektetési világ azonban összetett, és olyan portfólió összeállítása, amely hosszú távon túlszárnyalja az inflációt, sok befektető számára kihívást jelenthet. A tapasztalt befektetők gyakran „wealth management” szolgáltatásokat vesznek igénybe, és szakértő segítségével állítják össze a pénzügyi tervüket.