Kürt, az autentikus borok vidéke

Nem kell búslakodnia annak, aki lemaradt az idei Kürti Borfesztiválról – a kürti szőlődomb fesztivál nélkül is megér egy látogatást.

A kürtiek vendégszeretetét ismerve az itt termő finomabbnál finomabb nedűkből is kóstolhatnak az idelátogatók. Az itt termelő neves borászok már külföldön értékesítik boraikat, és a fiatalok közül is egyre többen ismerik fel a borászatban rejlő lehetőségeket. Kürt Dél-Szlovákia Provance-a látványával, ízével és illatával.

A szőlődomb a vasútállomástól több mint fél óra járásra húzódik, a szőlők között végigfutó pincesor távol esik a világ zajától. Az ember itt úgy érezi, különös világba csöppent, olyan környezetbe, ahol közeli kapcsolatot teremthet a szőlővel és a borral. A déli fekvésű domb kedvez a szőlőtermesztésnek, de a szakértők elsősorban a talaj vegyes összetételét dicsérik. A kürti Középhegyen gondozott szőlősorok, az út két oldalán csinos pincék, némelyiknek néhány öreg diófa nyújt árnyékot. A pincékben a szőlősgazdák szorgoskodnak, azt tartják, a termés csak akkor lesz jó, ha a gazda minden nap kimegy a szőlőbe.

A borospincék többsége már nem a régi, hagyományos, sárból készült, a kilencvenes években újakat kezdtek építeni. Van itt néhány modern borospince is, például Kasnyík Zoltáné. Ő a család pincéjében érlelte a borait addig, amíg a 2012-es heves esőzések után beomlott az öreg épület pincéje, így az akkor már saját borászati vállalkozás megalapításán gondolkodó Zoltán arra kényszerült, hogy új pincét építsen.

Hordóillat fogadja a betérőt a tágas pincében. A pohárba öntött kóstoló nem hagyományos: színe kicsit sötétebb, mint általában a fehérboré, kissé felhős, a palackon keresztül már-már zavarosnak tűnik. „Amit most kóstolunk, egy új nemesítésű illatos szőlőfajtából, a Devínből készült. A pohárban is remekül kiemelkedik a szőlő illata – magyarázza Zoltán. – Ez héjon erjesztett bor, úgy készül, mint a vörösbor. Ledaráltuk a szőlőt és kádban kevergettük harminc napon át, itt erjedt. Addig kell erjeszteni, míg ki nem forr teljesen. A palackozásig kén nélkül tároltuk.”

Ez a bor azonnal érvényesül, amint az ember megszagolja és a nyelvére veszi az első kortyot. Elvarázsol. Az íz- és illatáradat késő szeptemberi délutánt idéz, amint lusta méhek dünnyögik körül a prést, amelyből vékonyan csordogál a friss must. Ma, amikor a borpiac nagy részét a klasszikus, homogenizált ízvilágú nagyipari borok töltik be, a kürtiek azt vallják, ez a vidék azt érdemli, hogy hozzá méltó, a borvidék jellegét kiemelő borokat készítsenek. Az itteni borászok közül többen a régi, feledésbe merült módszerekkel kísérleteznek, melyekkel minél autentikusabb borokat szeretnének készíteni. A Devínt is Kürtön nemesítette Korpás András szőlőnemesítő.

Az autentikus borba semmilyen hozzáadott anyag nem való, vallják a kürti borászok. A legtöbb szőlősgazda már évek óta nem vegyszerekkel, hanem biológiai készítményekkel védi a szőlőtermését, és a technológiás borkészítést is kerülik. „Ez egy természetes pezsgő, amely egy 2015-ös rajnai rizling és egy 2016-os olaszrizling mustjának házasításával készült – önti a poharakba a csillogó nedűt Gulyás Péter. – Ehhez én nem adok sem tirázslikőrt, sem cukrot, sem élesztőt, mint a nagy pezsgőkészítők. Egy boralapanyaghoz öntök egy kevés mustot, így kerül palackba. A másoderjedés már a palackban történt, aminek az eredménye egy pezsgős, habzó bor.

Ellátogatunk az élénk pincesortól távolabb eső, magasabban fekvő borospincékhez is. Az egyik pince előtt spanyol gitár szól. Innen szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a szőlődombra, tőkék ezrei sorakoznak, a késő délutáni napsütés bearanyozza leveleiket. A korai fajták már kínálják a termésüket, hogy megédesítse őket a napsugár.

Havran Katalin