Korszerűsítik a somorjai szennyvíztisztító telepet, Taraba szerint a vereknyei hulladéktároló felszámolása is a küszöbön van

A környezetvédelmi minisztérium és a vízművek között már meg is kötötték a támogatási szerződést - jelentette be szerdán Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter Somorján. A tárcavezető szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy ez a kormány nem tesz különbséget észak és dél között, hiszen a déli régiókba is „óriási beruházások” érkeznek. 

Hozzátette: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának egyik célja éppen az, hogy a vízvezeték-és csatornarendszer gyorsabban épüljön ki azokon a településeken, ahol ez még hiányzik, és az önkormányzatok gyorsított eljárás keretében meríthessék az uniós forrásokat. A törvényről való szavazást nemrég szeptemberre halasztották. 

Két évig fog tartani a felújítás

Marek Illéš, a vízművek igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban létesített tisztítótelep korszerűsítését két éven belül szeretnék befejezni. A soron következő lépés a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hozzátette: 

bízik benne, hogy a közeljövőben jóváhagynak két környező települést érintő projektet is: a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését Vörösmajorban, valamint a csatornázást Felsőpatonyban. 

Az eseményen felszólalt Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, aki tagja a Nyugat-szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának is. A polgármester nagyra értékeli a beruházást, amely pozitív hatással lesz a lakosság egészségére és életminőségére. Emlékeztetett, hogy a csallóközi vízkészlet kiemelt védelmet érdemel, hiszen ez látja el az északabbra fekvő városok, például Érsekújvár, Léva, Nyitra lakosságát is ivóvízzel.

Taraba: küszöbön a megoldás a vereknyei hulladéktároló ügyében

Taraba a sajtótájékoztató végén kiemelte, hogy a víz Szlovákia egyik legfontosabb és legértékesebb erőforrása. Röviden kitért a csallóközi ivóvízkészletet fenyegető vereknyei (Vrakuňa) veszélyeshulladék-tároló ügyére is. Elismételte, hogy a Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter által előkészített enkapszulációs eljárás műszaki szempontból sem lett volna megfelelő, viszont rengeteg pénzbe került volna. Szerinte a veszélyes szennyeződések végleges eltávolítása a megoldás, amelynek előkészítése már a végső fázisban van.

A kormány tavaly októberben fogadta el a környezetvédelmi minisztérium tájékoztató anyagát arról, hogy a vereknyei hulladéklerakó végleges szanálását termikus deszorpcióval szeretné megoldani. A rendkívül energiaigényes eljárás lényege, hogy a szennyező anyagokat egy többszáz Celsius-fokra felhevített „kemencében” nyerik ki a mérgezett talajból.

A kármentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Envisan Egyesület szerint ugyanakkor kérdéses, hogy 

ez a szanálási módszer gazdaságilag előnyös és biztonságos-e, a termikus deszorpciót ugyanis Szlovákiában eddig még nem alkalmazták környezeti károk felszámolásánál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a már szennyezett talajvíz megtisztítására ez a módszer biztosan nem alkalmas.

Mérgek szivárognak a csallóközi vízkészletbe

A veszélyeshulladék-lerakó területe – amely Pozsony Vereknye és Főrév (Ružinov) városrészei határán fekszik – körülbelül 4,65 hektár, és mintegy 120 000 köbméter hulladékot tartalmaz, melynek nagy részét az 1960-as és 1980-as évek között szállították ide az Istrochem vegyi üzemből. A talajvízbe elsősorban növényvédő szerek és gyomirtók szivárognak. A kontaminációs felhő az említett két városrész mellett Pozsonypüspökit is érinti. A kármentesítési munkák megkezdését eredetileg 2018-ra tervezték.

A Sólymos és csapata által kezdeményezett ún. enkapszulációs megoldás ugyan nem likvidálta volna a vereknyei hulladéktárolót, viszont ideiglenesen megállította volna a mérgező vegyi anyagok további szivárgását a talajvízbe. Ezt úgy érték volna el, hogy a hulladéklerakót vízhatlan, földbe süllyesztett betonszarkofággal vették volna körül. A tervezet bírálói – köztük a mostani környezetvédelmi miniszter – szerint ezzel csak elodázták volna a probléma megoldását.