Korrupciógyanús építkezések az oktatásügyben

Pozsony. Határidő és kivitelezési költségek – e két kulcsfontosságú dolgot, amikor valakit megbízunk valamivel – általában írásba szoktuk foglalni, hogy a megbízott személyen vagy cégen számon tudjuk kérni, ha túllépi a költségvetést vagy nem készül el időben a munkával. Ha pedig állami megbízásról és az adófizetők pénzéről van szó, mindenképpen előre meg kell egyezni legalább az árban. Az oktatásügyi minisztériumban ez nem így működik. Vannak olyan úgynevezett iskolai építkezések, melyek már évek óta húzódnak, ráadásul régen túllépték az eredetileg előirányozott költségvetést. Egyes főiskolák képviselői hívták fel erre a figyelmet, és a parlament oktatásügyi bizottsága a napokban végzett ellenőrzés alapján ezt megerősítette. „Vannak cégek, melyek valahogyan megtudják, mennyiért vállalná a konkurencia egyes építkezések kivitelezését, ők ennél kevesebbet ígérnek, majd a szerződés aláírása után húzzák-halasztják az építkezést, közben folyamatosan további pénzeket kérnek. Megtehetik, mert a szerződés ezt lehetővé teszi” – magyarázta lapunknak Albert Sándor, az oktatásügyi bizottság tagja. A legtöbb ilyen szerződést még a kilencvenes évek elején kötötték, ám az épületek a mai napig nem készültek el. „43 építkezést nem fejeztek be időben, ebből 19 esetében több mint 30, néha 100, sőt 360 százalékkal túllépték a költségvetést. Például az eredeti tervből kifelejtették a kazánházat, és utólag persze erre is kértek pénzt. A kivitelezési tervek nem részletesek, csak előzetesek, amelyekbe utólag bármit bele lehet írni. A kivitelezést megpályázó cég nyilvánvalóan tudatosan alulígért, majd kénye-kedve szerint utólag emeli az árat. Az épületek között van nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, van kollégium, egyetemi központ, könyvtár, és épületek felújítása” – részletezte a magyar honatya. Előfordul, hogy objektív okokból később készül el az épület, időközben viszont emelik az építőanyagok árát – ilyenkor viszont a költségek csak néhány százalékkal emelkednek, ami elfogadható. De 100 vagy 360 százalékos drágulás esetén felmerül a kérdés: kinek van ebből haszna, kit fizettek le azért, hogy ilyen szerződést lehessen aláírni, ki a felelős, a minisztérium alkalmazottai be vannak avatva a dologba? „Nehéz erre választ adni, mert írásos nyoma nincs, régi ügyekről van szó, azokat lehetne kérdőre vonni, akik 9-10 évvel ezelőtt feleltek a tárca pénzügyeiért. Mindenesetre szerintem felmerül a korrupció gyanúja” – tette hozzá az MKP parlamenti képviselője. A régi szerződéseket már nem lehet módosítani, viszont az oktatásügyi bizottság szeretné elérni, hogy a jövőben ez ne ismétlődjön meg. A testület megbízta a tárca illetékes osztályát pontos szabályrendszer kidolgozásával, hogy ezentúl csak világos szabályok és feltételek alapján lehessen meghirdetni a pályázatot; a szerződésbe előre bele kell majd írni egy végösszeget, melyet nem lehet túllépni, és csak részletes, gondosan kidolgozott kivitelezési tervvel lehet majd pályázni. (sza)