Az iskola sokat javíthat a diákok mentális egészségén – a rendszernek vannak hibái

A reggeli köröket leggyakrabban az alsó tagozaton alkalmazzák, jellemzően tanítás előtt, 10–15 perces időtartamban, és többnyire az osztályfőnökök vezetik. Céljuk az osztály hangulatának javítása, a kommunikáció és a tanulók szociális készségeinek fejlesztése. A felső tagozaton leggyakrabban osztályfőnöki óra keretében valósulnak meg. 

Tulajdonképpen egy meghatározott szabályrendszer mellett működő, sok esetben játékos, irányított beszélgetést kell elképzelnünk.

„A reggeli körök képesek megváltoztatni az osztály légkörét – elősegítik a bizalmat, a tiszteletet és a biztonságérzetet. Ezek mind elengedhetetlen feltételei a minőségi tanulásnak. Itt az ideje, hogy rendszerszinten is helyet kapjanak” – jelentette ki Alžbeta Štofková Dianovská, az ŠŠI főfelügyelője. De azt is érdemes megjegyezni, hogy a kockázatos viselkedés kiszűrésére is jól szolgálhat a gyakorlat.

Akadnak iskolák, ahol már korábban is alkalmazták a módszert, de egy éve vezették be az intézmények több mint felében, az oktatási tárca szorgalmazására. A tanév kezdetén a reggeli körök levezetéséről szóló kézikönyveket is közzétett a minisztérium – és ki kell emelnünk, hogy

szeptembertől magyar nyelven is elérhető a segédanyag.

Tényleg figyelnek a legtöbb iskolában a mentális egészségre?

Nézzük először a számokat. A tanfelügyelet 2059 alapiskola igazgatójának küldte ki a kérdőívét országszerte. 1820 intézményvezető töltötte ki, vagyis az iskolák közel 90 százaléka adott visszajelzést – több mint 9 százalékuk pedig magyar tanítási nyelvű volt. Ezek szerint összesen csaknem 315 ezer diák vehet részt ilyen típusú foglalkozáson.

A felmérés alapján az iskolák kétharmadában tartanak reggeli kört.

Az a feltételezés azonban, hogy az új tantervvel dolgozó iskolák gyakrabban és rendszerszerűbben alkalmazzák majd a módszert, mint a többi iskola, nem igazolódott be – csak a reggeli köröket alkalmazó intézmények negyede tanít az új oktatási program alapján.

Hol a hiba?

Bár az oktatási minisztérium adott ki módszertani útmutatót, és javasolta az iskoláknak a reggeli körök alkalmazását, a tanárok közel kétharmada sem ezt, sem más hasonló segédanyagot nem használ. Így fennáll a veszélye annak, hogy a pedagógusok a „régi módon” dolgoznak tovább –  mindössze más néven. Vagyis esélyes, hogy az osztályfőnöki órákon elsősorban a magaviseleti kérdéseket és a hiányzásokat tárgyalják meg továbbra is.

Lényegében az iskolák kevesebb mint egytizede illesztette be a reggeli köröket a tantervébe, vagy hozott létre önálló tantárgyat erre a célra. 

Jól látható, hogy az esetek többségében az adott tanáron múlik, hogy beindul-e, illetve működik-e a projekt a gyakorlatban. 

És tekintve, hogy a tanárok jelentős része nem képezte magát a témában, kérdéses, milyen minőségűek a reggeli körök, vagyis hogy a pedagógusok képesek-e célzott támogatást nyújtani a tanulók mentális egészségének terén.

A legoptimistább hozzáállás az, hogy bízunk bennük, hiszen felsőfokú végzettséget szereztek, és tapasztalataik is segíthetik őket. Az ŠŠI szerint viszont rendszerszintűen kell kezelni a problémát, ezért az alábbiakat javasolja:

• Képzéseket kell biztosítani a pedagógusok számára a mentálhigiénés készségeik fejlesztésére
• További módszertani támogatást kell nyújtani
• Ösztönözni kell az iskolákat a tapasztalatcserére
• Be kell építeni a reggeli köröket minden iskola nevelési-oktatási rendszerébe

„Az egyéni jó szándék nem elegendő. Ha valóban támogatni akarjuk a tanulók mentális egészségét, a reggeli körök adta lehetőségeket minden iskolában biztosítani kell – olyan formában, ami az adott intézménynek leginkább megfelel” – fogalmazott Štofková Dianovská.