A gyermekes családok a megszorítás nagy vesztesei

A tanács létrehozásáról még 2012-ben döntöttek, az intézmény – amelynek a vezetésében a kormány, a Szlovák Nemzeti Bank, valamint az államfő által kinevezett szakemberek ülnek – folyamatosan értékeli a szlovák állam gazdálkodását. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a tanács jelenlegi szakembereiből kettőt a Matovič-kormány, illetve Andrej Kiska államfő révén neveztek ki.

Elfolyik a pénz

A Tanács szerint a megszorítások miatt több társadalmi réteg is nehéz helyzetbe sodródik és az állam sem kerül ki a gödörből. A testület jelentése felhívja a figyelmet a megszorítások egyik alapvető ellentmondására: míg a kormánykoalíció eredetileg 2,7 milliárd euróval csökkentette volna a költségvetési hiányt, a valóságban mintegy 1,6 milliárd euróval lesz kisebb az állami bevételek és kiadások közti különbség. Ez a bruttó nemzeti össztermék 1,1 százalékának felel meg.

A megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag valós hatását a jelentés 1,2 milliárd euróra becsüli, a további kiadásokkal együtt még kisebb, mintegy 0,4 milliárd euró lehet a valós megtakarítás. A Tanács szerint a konszolidáció az állami adósságállomány növekedésén is csak rövid távon segít, 2029-re a bruttó nemzeti össztermék 73,4 százalékára emelkedik az ország adósságállománya.

Az állam spórolása miatt az egy családra eső tiszta jövedelem mértéke 2,1 százalékkal eshet, leginkább a gyermekes családok aggódhatnak – különösen ott, ahol az egyik szülő egyéni vállalkozónak számít. Az állami megszorítások ugyanakkor kevésbé sújtják a nyugdíjasokat és a szociális, állami járulékokra szoruló családokat – hívja fel a figyelmet a jelentés.

Az elemzés szerint a gyermek nélküli adózók bevétele 247 euróval csökken, az egy gyermekes családok átlagosan 742, a kétgyermekesek 858 euróval kevesebből gazdálkodhatnak. A konszolidációhoz egy munkavállaló átlagosan 152 euróval járul majd hozzá évente – számolták ki a szakemberek.

Közvetett hatások

Vajon milyen tételekből áll össze a lakosság pénztárcájának bevételkiesése? A Költségvetési Tanács szerint a legnagyobb mértékben a kormány két intézkedése terheli meg a lakosság pénztárcáját: az egészségügyi járulékok elvezetésének megemelése minden munkavállalót érint, mivel ennek eredményeképp csökken a nettó jövedelmük.

Az egyéni vállalkozók járulékterheinek emelkedése egy kiválasztott réteget sújt, különösen súlyos mértékben. Ez a csoport a minimális szociális járulék húsz százalékos emelésére készülhet, de a kezdő vállalkozóknak nyújtott támogatásokat, köztük az egy éves járulékmentességet is megnyirbálja a kormány.

Míg a nyugdíjasok elvben a legkevésbé veszélyeztetett csoportba tartoznak és „csak” évi 65 euróval marad kevesebb a zsebükben a konszolidáció után, gyakorlatilag ellehetetlenül a nyugdíj mellett egyéni vállalkozók tevékenysége. Ez a csoport évi 973 euróval jár rosszabbul a járulékok összegére vonatkozó szabály megváltozása miatt.

A Tanács szerint a költségvetés problémáit hosszú távon növeli, hogy a kormány nem a rendszerszintű takarékoskodás mellett döntött. A 2026-tól bevezetett intézkedések hatására az előzetes várakozásokhoz képest 0,36 százalékponttal alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés, a teljes várt növekedés mintegy harmadát tüntetik el az állami intézkedések. A rossz gazdasági mutatók pedig végeredményben további spórolási kényszerhez vezetnek, így a hosszú távú problémákat egyáltalán nem orvosolják a kormány spórolási intézkedései – mutat rá a testület.