Van még hova húzni a nadrágszíjat? 2026 után még durvább konszolidáció jöhet

Szerdán az adóhivatal által szervezett konferencián védte a költségvetést és a konszolidációt Robert Fico miniszterelnök. Habár „nagyon szakmai rendezvényként” hirdette az eseményt, nem a konszolidáció részleteit ismertette, hanem az előző kormányokat szidta. Ódor Lajost és kormányát tartja a jelenlegi rossz gazdasági helyzet egyik legfőbb felelősének, miközben ez a garnitúra csak öt hónapig irányította az országot.  

Fico ugyanakkor megdicsérte magát és a kormányát, hogy nem követik a „francia utat”, habár megtehették volna.

„Csinálhattuk volna francia módon, és kiválthattuk volna az előrehozott parlamenti választásokat” 

– mondta Fico. Majd kijelentette: a 2027-es választások után felálló kormány már konszolidált államháztartással számolhat.

A Smer szent tehene: a 13. nyugdíj

A gazdasági növekedés beindításához a kormányfő új beruházásokat ígért. „Vasárnap az Egyesült Arab Emirátusokba utazom, bízom benne, hogy sikeres gazdasági tárgyalásaim lesznek” – mondta Fico. Az autóipar terén is ígért újabb, nyugat-európai befektetőket, de konkrétumot ezzel kapcsolatban sem mondott. 

Védte azonban a 13. havi nyugdíjat, amely szerinte jár a nyugdíjasoknak, akik „800-900 euróért dolgoztak gyárainkban az életül során”, ezért a 13. havi nyugdíjhoz nem nyúlnak. 

Közben folyik a költségvetés vitája a parlamentben, amelyen szinte csak az ellenzék szól hozzá a tervezethez. Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sokszor nincs is bent az ülésen, szerdán délelőtt is Peter Susko igazságügyi miniszter helyettesítette őt. A kedden elmondott bevezetőjében Kamenický szintén a korábbi kormányokat hibáztatta a jelenlegi helyzetért. Szerinte 1,3 százalékos növekedés tartható. 

„Ezt nem csak a kormány mondja, ezt igazolják a bankok, a Költségvetési Tanács is”

 – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

A jövőben még durvább konszolidáció jöhet 

A Költségvetési Tanács azonban mást mondott a tervezetről, és a Fico által dicsért konszolidációról is – a testület elemzése nagyon negatív színben tünteti fel a kormány munkáját. A minisztérium által tervezett 4,1 százalékos hiány a tanács szerint valójában 4,6 százalékos lesz. 

„Az éves hiánycsökkenés viszonylag alacsony lesz. A költségvetési javaslattól való legjelentősebb eltéréseket az adóbevételeknél, a védelmi beruházásoknál, az önkormányzatoknál és az egészségügyben azonosítottuk”

 – részletezte elemzésében a testület, hogy hol is tévedett a kormány a költségvetés előkészítése során. 

A legnagyobb problémának azonban azt tartják, hogy az államadósság a konszolidáció ellenére is emelkedik. „A bruttó államadósság 2026-ban a GDP 64,3%-ára emelkedik, és ha 2026 után nem folytatódik a konszolidáció, 2029-ben meghaladja majd a GDP 70%-át” – állítja a testület. A következő években tehát legalább olyan durva konszolidációt kell majd végrehajtani, mint jövőre. 

„A pótlólagos konszolidáció igénye eléri a GDP 2,5%-át, vagyis a 3,8 milliárd eurót”

 – állítja a testület az elemzésére hivatkozva.

Viskupič: már 2023-ban is a Fico-kormány miatt szállt el a deficit 

A költségvetés az ellenzék szerint sem fog sokat javítani az államháztartás helyzetén, ráadásul a legnagyobb részt a lakossággal fizetteti meg a kormány. 

„A lakosságtól 1,4 milliárd eurót szed be a kormány, vagyis a teljes konszolidáció 73%-át terheli rá, miközben saját magán csak mintegy 500 millió eurót spórol” 

– állítja Jozef Hajko (KDH) parlamenti képviselő.  

Az előző kormányokat ért kritikákat Marian Viskupič (SaS) tette helyre. „Igor Matovič tragikusan rossz pénzügyminiszter volt, ezt már régen is elmondtam, felelőtlenül irányította a pénzügyet, eladósította az országot, de az már csak Kamenický fikciója, hogy a hiány 6,5 százalékos volt” – mondta a képviselő. Állítása szerint 2023-ban, amikor Eduard Heger kormánya megbukott, 4,4 százalékos volt a hiány, és még akkor is csak 4,8 % volt, amikor ősszel az Ódor-kormány átadta a stafétát Fico újabb kormányának, pedig sok törvényt a kormány ellenében, Ficóék támogatásával fogadott el tavasszal a parlament. 

„2023-ban a Fico-kormány két hónap alatt 5,2 százalékra emelte a hiányt”

– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője. A Fico-kabinet első intézkedései közé tartozott a 13. havi nyugdíj emelése és más olyan intézkedések, amelyek jelentős állami kiadásokkal jártak.