Kiskapuk a kultúra támogatására

Peczár Károly, a kormányfő helyettesének hivatalvezetője lapunknak nem tudta megmondani, az uniós ígéretet mikorra lehet konkrét összegekre váltani, ugyanis a brüsszeli hivatalnokok közül is jelenleg sokan nyári szabadságukat töltik. Duka Zólyomi Árpád, az Európai Parlament kulturális bizottságának a tagja nem lát nagy esélyt arra, hogy az uniós pénzekből a kisebbségi kulturális intézmények is kapjanak valamit.

Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója nem túl derűlátó. „Csak abban az esetben pályázhatnánk, ha ki tudnánk mutatni, hogy a kulturális tevékenység fellendíti a régió gazdaságát, azaz több turista keresné fel Kassát, nagyobb lenne a boltok és a szállodák forgalma. Közvetlenül egy-egy bemutató költségeire nincs lehetőség pályázni, aki mást állít, az ködösít, vagy mellébeszél, vonatkozik ez a szlovákiai magyar politikusokra is” – mondta az igazgató, hozzátéve: alaposan megvizsgálta a lehetőségeket, és kiderült, hogy csak az épület felújítására pályázhatnának. Ahhoz viszont jogilag semmi közük, mivel a színház a megye fennhatósága alá tartozik, a kezelési jog pedig a középfokú ipariskoláé, amelynek tornatermében működnek. Gyakorlatilag tehát csak a megye, illetve az ipari pályázhatna, egy iskola azonban nehezen kaphat támogatást színházterem felújítására. „Nem vágyunk huszonegyedik századi színvonalra, azzal is megelégednénk, ha a Thália beltere megfelelne a nyolcvanas évek követelményeinek. Ehhez is negyvenmillió koronára van szükség, amely összegből tízszázaléknyi önrészt a színháznak kell biztosítania. Kérdem én, miből, ha a villanyt is alig tudjuk kifizetni? Az út egyébként nem járhatatlan, ám hazai magyar politikusaink hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram hajlandó megelőlegezni az említett önrészt, ha Brüsszel esetleg rábólintana a pályázatra” – véli Kolár Péter, aki szerint az uniós tagság nem könnyíti meg a kassai magyar színház helyzetét, mivel a Tháliának gyakorlatilag nincs mire pénzt kérnie.

„Ahhoz, hogy a kisebbségi kultúrákat támogatni lehessen uniós pénzekből, előbb létre kellene hozni egy ilyen csomagot vagy alapot, merthogy ilyesmi jelenleg nem létezik” – mondta Duka Zólyomi Árpád, aki ha marad is az EP kulturális bizottságának tagja – ez ősszel fog kiderülni –, bármennyire is szeretné, nem hiszi, hogy a magyar kulturális intézményeknek Strasbourgban vagy Brüsszelben pénzt tud szerezni. „Ez nem úgy működik, hogy előállok egy ilyen javaslattal, és máris jöhet a pénz. A költségvetés 50 százalékát általában a mezőgazdaságra fordítják, 20-30 százalékot régiófejlesztésre szánnak, a maradékból lehet egyéb dolgokat finanszírozni. A végső döntés egyébként sem az EP, hanem az Európai Bizottság és az uniós biztosok kezében van. Úgyhogy először szövetségeseket kell keresni, türelmesen kell lobbizni, és majd egyszer, talán az uniós pénzekből juthat a kisebbségi kultúrák támogatására is. Léteznek bizonyos programok, talán ezeknél meg lehet találni a kiskapukat. Majd tanulmányozom a lehetőségeket” – tette hozzá Duka. (juk, sza)

Csáky Pál levélben sürgeti Rudolf Chmelt

Pozsony. Csáky Pál tegnap írásban is megsürgette a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására szánt pénzek kifizetését. Bár ez nem az ő hatáskörébe tartozik, miután több intézmény panaszkodott, megígérte: megpróbál tenni valamit. Először szóban járt közben az érdekükben Rudolf Chmel kulturális miniszternél. Tegnap levelet is írt a tárcavezetőnek, melyben rámutat: a minisztérium nem készült fel kellőképpen az európai uniós körülményekre, s ennek az lett a következménye, hogy például több kiadó nem kapta meg a megítélt támogatást, számos intézmény hitelezővé vált. Csáky elemezte a helyzetet, javaslatot is tett arra, hogyan lehetne mindenki számára megfelelő megoldást találni, közölte Martin Urmanič, Csáky szóvivője. A miniszterelnök-helyettes segítséget ígért Chmelnek az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatandó tárgyalásaihoz is. (t)