A kisebbségek védelme mellett állt ki az Európai Parlament

A nemzeti kisebbségek védelmével is foglalkozik az Európai Parlament tegnap elfogadott határozata, amely általában az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és a diszkrimináció megakadályozásáról szól. A dokumentum külön foglalkozik a nemzeti kisebbségek és a kisebbségek nyelvének védelmével is. „Szükségesnek tartja az uniós jogalkotási keret javítását annak érdekében, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait átfogó módon lehessen védeni” – áll a plénum által elfogadott határozatban. A legtöbb bekezdésben azonban továbbra is a tagállamok szerepét hangsúlyozza. A kisebbségekre vonatkozó uniós jogi keretet a kihívások és lehetőségek terepeként mutatja be. Felhívja a tagállamokat egyrészt annak biztosítására, hogy jogrendszerük garantálja a kisebbséghez tartozó személyek megkülönböztetésének elkerülését, másrészt arra, hogy a vonatkozó nemzetközi normák alapján hozzanak célzott védelmi intézkedéseket. Elsősorban a már meglévő, az Európa Tanács által elfogadott dokumentumok ratifikálását sürgeti az egyes tagállamok által.
 

Mérföldkő?

Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője mérföldkőnek tartja a határozatot, akárcsak a Fidesz képviselői. Csáky szerint a határozat az őshonos kisebbségek jogainak széles körű védelméről szól. „Hosszú évek munkájának kézzelfogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szintjén politikai határozatként reálisan elérhető” – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-EPP).

Nagy József (Híd) óvatosabban fogalmaz a határozat jelentőségére vonatkozóan. „Amellett, hogy az állásfoglalás nagy része a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével foglalkozik, sajnos nem tartalmaz konkrét, visszaellenőrizhető EU-s intézkedésjavaslatokat” – mondta lapunknak Nagy.

Melegek jogai

A jelentés nemcsak a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik, de a melegek esetében konkrétabb javaslatokat is tartalmaz. „Ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen határozottabb lépéseket, többek között hozzon konkrét jogalkotási intézkedéseket az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és homofóbia ellen” – áll a dokumentumban. Kimondja azt is, hogy az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a meleg párokat és családtagjaikat – például örökbe fogadott gyerekeiket – ne diszkriminálják például a tagállamok közti költözés esetén. Nagy szerint ennek oka, hogy a parlament többsége tisztában van az LMBTI-közösség jogos problémáival, a nemzeti kisebbségek jogait pedig szerinte csakis konkrétan meghatározott intézkedések felsorolásával lehet elfogadtatni.