Kihagyták a kemény cikkelyeket

Az igazságügyi miniszter három alternatívát terjesztett a kormány elé, a legszigorúbb a házasság felbomlását háromévi különéléshez vagy a kapcsolat felbomlásában vétlen fél beleegyezéséhez kötötte volna. A második alternatíva szerint ez a nehezítés csak arra az esetre vonatkozott volna, ha a vétlen fél súlyos beteg vagy egészségkárosodott.

A válások nehezítését több minisztérium és egyes koalíciós pártok is ellenezték. „A szociális ügyi tárca kifogásolta a nehezebbé tételt, alapvető kifogásaink vannak ezzel kapcsolatban” – mondta lapunknak Martin Danko, a tárca szóvivője. A szakemberek többsége is az akadályok ellen foglalt állást. A válás elhúzódása, a hoszszan tartó rossz kapcsolat káros a családban élő gyermekek számára is. „A kényszerből együtt élő szülők rossz viszonya komoly pszichikai problémákat okozhat nekik” – mondta lapunk Miroslava Vašková pszichológus. – A három év nagyon hosszú idő a válás szempontjából. Ha a házasság már menthetetlen, esetleg családon belüli erőszak is előfordul, akkor jobb mielőbb szétválasztani a házastársakat.” A jogszabály egyszerűsíti majd az örökbefogadást, lehetővé teszi a névtelen szülést és meghatározza a tartásdíj minimális öszszegét is.

Az a nő, aki ugyan megszüli gyermekét, de felnevelni már nem akarja, kérheti személyes adatainak titokban tartását. Az egészségügyi intézmény külön kórlapot vezet majd róla, és a vele kapcsolatba kerülő személyzet köteles lesz titokban tartani az esetet. A kórlapot lezárják, és megőrzésre az egészségügyi minisztériumban helyezik el.

„Az örökbefogadás könnyítése a tárca elsőrendű célja, mivel a család sokkal megfelelőbb közeg a gyermek számára, mint a személytelen nevelőintézet” – véli az igazságügyi miniszter. Örökbe fogadhatóvá válik az a gyermek, aki iránt a születését követő két hónapban nem érdeklődtek a szülei. Újdonság, hogy a bíróság szabaddá, vagyis örökbe fogadhatóvá nyilváníthatja a gyermeket akkor is, ha még nincs kiválasztva a megfelelő nevelőszülő.

„Az új családjogi törvény célja a gyengék védelme” – állítja Daniel Lipšic igazságügyi miniszter. Elsősorban a gyermekek érdekeit veszi figyelembe, ezt igazolja például a minimális tartásdíj intézményének bevezetése, melyet a jogszabálytervezet a létminimum 30 százalékában, vagyis mintegy 900 koronában határoz meg. „Ma is születnek olyan bírói döntések, melyek 100 vagy akár 50 koronában határozzák meg a havi tartásdíjat” – indokolta a javaslatot Lúcia Žitňanská, a tárca államtitkára. (lpj)