Kétes hírű folyóirat, álhírterjesztő szerzőtársak – megjelent Kotlár vakcinákról szóló „tudományos” munkája

Több mint egy hónappal ezelőtt tartotta Kotlár azt a sajtótájékoztatóját, amelyen állította, az mRNS-alapú vakcinák veszélyesek lehetnek az emberek egészségére, így be kellene tiltani a használatukat. A kormánybiztos akkor azt mondta, bizonyítékokkal is alá tudja támasztani az állítását, csak éppen nem mutatta be ezeket a bizonyítékokat.

Többek között Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter is azok közé tartozik, akik nem látták Kotlár feltételezett, mindent bizonyító kutatását. Robert Fico miniszterelnök ennek ellenére a kormány elé terjesztett egy javaslatot, melynek értelmében Szlovákia leállítja az mRNS-alapú vakcinák beszerzését mindaddig, amíg a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatói nem vizsgálják felül a vakcinák összetételét. A kabinet április végén jóváhagyta a dokumentumot.

Itt a bizonyíték?

Most úgy tűnik, Kotlár meggondolta magát, és mégis a nyilvánosság elé tárta az általa cáfolhatatlannak tartott bizonyítékot. Kedd délután lapunkhoz is eljuttatta a frissen megjelent tanulmányát, amely nyilvánosan is hozzáférhető az interneten. 

A kormánybiztos az e-mailben azt kérte, a sajtó módosítások nélkül közölje le a tanulmányhoz csatolt szöveget. 

Recenzált, publikált, külföldi. Egyetlen tudós sem emelhet kifogást semmi ellen. SAV, orvosok és tudósok, kérem, tartsák tiszteletben a tudomány szabályait és eljárásait, ne terjesszenek dezinformációkat és félrevezetést

 – ezt a három mondatot üzente Kotlár.

A 25 oldalas tanulmány összegzésében a kormánybiztos és szerzőtársai arra a következtetésre jutnak, hogy a Moderna és Pfizer vakcinái olyan DNS-töredékeket is tartalmaznak, amelyek a gyártási folyamatban nem lettek feltüntetve, és ez szerintük nem véletlen. 

A DNS ilyen nagy mennyiségű jelenléte az összes vizsgált tételben arra utal, hogy a DNS nem az elhibázott gyártási folyamat során bekövetkezett szennyeződésből származhat, hanem inkább az összes vizsgált tétel rendszeres (bár hivatalosan nem bejelentett) összetevőjének tekinthető

 – olvasható a tanulmányban. Kotlárék ezeket az összetevőket összefüggésbe hozzák a trombózis kialakulásának kockázatával. Szerintük a kutatás eredményei alátámasztják, hogy a vakcinagyártás során nagyobb minőségellenőrzésre lenne szükség.

Azért lehetnek fenntartásaink…

Bár a tanulmány első ránézésre valóban a tudományosság jegyeit hordozza magán, egy rövid internetes kutatás után kiderül, hogy több kérdés is felmerül a publikáció hitelességével kapcsolatban.

A megjelenést biztosító folyóirat, a Herald Scholarly Open Access már önmagában is problémákat vet fel, ugyanis az említett kiadvány megtalálható az úgynevezett Beall-listán, amely a potenciális ragadozó vagy parazita folyóiratokat tartalmazza. A ragadozó folyóiratok olyan periodikák, amelyek pénzért cserébe gyors és egyszerű megjelenést biztosítanak a tudományos (vagy áltudományos) munkák szerzőinek. Az elismert folyóiratok esetében a publikációs folyamat gyakran heteket vagy hónapokat vehet igénybe, hiszen a beküldött tanulmányok különféle ellenőrzéseken, lektoráláson esnek át, melyek során szakértők megvizsgálják az adatok és az eredmények hitelességét.

A ragadozó folyóiratok szerkesztői azonban elhanyagolják vagy teljesen figyelmen kívül hagyják az ellenőrzést, így gyakorlatilag pénzért cserébe bárki publikálhat bármit.

A Beall listát 2010-ben kezdte összeállítani egy Jeffrey Beall nevű amerikai könyvtáros. A lista 2017-ben ugyan eltűnt az internetről, de a nem hivatalos másolatok továbbra is megtalálhatók, melyeken ott szerepel a már említett Herald Scholarly Open Access. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kiadó postai címét az Egyesült Államokban jegyzik, valójában viszont Indiában található a központja.

A lektorálási folyamat Kotlárék publikációja esetében meglehetősen gyorsan lezajlott. A Denník N figyelmeztetett rá, hogy a tanulmányt április 24-én küldték el a folyóirat szerkesztőinek, és már május 5-én el is fogadták. A tanulmány végül május 13-én került publikálásra, vagyis a cikk beküldése és kiadása között nem egész három hét telt el – ez a tudományos közegben szokatlanul gyors ellenőrzési folyamatnak minősül.

A szerzőtársak

Kotlár nem egyedül jegyzi a publikációt, a szerzőtársai között szerepel Richard Fleming és Soňa Peková is. A tudományos közeg mindkét személyt fenntartásokkal kezeli.

Fleming egy amerikai orvos, aki főként azzal vált ismertté, hogy könyvet írt a koronavírus-járványról, melyben biológiai fegyvernek állította be a vírust. Fontos megjegyezni, hogy Fleminget Amerikában elítélte a bíróság csalás bűntette miatt. Az orvos először hamis adatokat küldött a biztosítóknak olyan vizsgálatokról, amelyeket sosem végzett el, majd később egy szójakészítmény kapcsán hazudta, hogy egészségügyi előnyei vannak, mert pénzt kapott a gyártótól.

Peková csehországi molekuláris biológus, aki szintén az összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert.

A koronavírus-járvány idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az első hullám lecsengése után azt állította, nem lesz következő hullám, majd az orosz–ukrán háború kitörése után azt mondta, véget ér a pandémia, mert Vlagyimír Putyin orosz elnök elpusztította azokat a laboratóriumokat, amelyekből a vírus variánsai terjednek.

És ha már Putyin, Peková nyíltan az orosz agresszor egészségéért imádkozott. Végül még egy érdekes adalék: 

az állítólagos tudós hisz a gyíkemberek létezésében.