Két jogszerű lehetőség Deménden

Deménd/Pozsony. A deméndi önkormányzat január 31-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Stutika Gyula polgármester a továbbiakban nem jogos polgármestere a községnek. Ő továbbra is ellátja hivatalát, a testületet pedig döntése és módszerei miatt feljelentette a Lévai Járási Ügyészségen és az ipolysági rendőrparancsnokságon. A képviselők ellenben hatásköri visszaélés, hűtlen kezelés alapos gyanúja, valamint egy szerintük kulcsfontosságú írásos bizonyítékokat tartalmazó, lepecsételt és lezárt doboz eltűnése miatt jelentették fel a polgármestert az ügyészségen. A képviselő-testület főként azt kifogásolja, hogy a polgármester állítólag ideiglenesen és egyidejűleg a polgármesteri és egy hulladéklerakó gazdasági vezetőjének posztját is betöltötte, ezt pedig az összeférhetetlenségi törvény tiltja. A jogszabály értelmében a polgármesterré választott személynek harminc napon belül le kell mondania a gazdasági tisztségéről. Stutika Gyula ezzel szemben lapunknak azt nyilatkozta, betartotta az összeférhetetlenségi törvényben szereplő határidőt.

Az üggyel kapcsolatban Gál Gábor jogásznál, az MKP parlamenti képviselőjénél afelől érdeklődtünk, ilyen esetben általánosságban milyen további eljárás lehetséges. „Ugyanazon személy nem lehet egyszerre polgármester és valamilyen gazdasági társaság vezetője, és ha az ilyen nyilvánvaló összeférhetetlenséget a polgármester funkcióba lépésétől számított harminc napon belül nem oldja fel, a törvény értelmében elveszíti mandátumát” – magyarázta lapunknak Gál Gábor. A törvény arról nem szól, ilyenkor mit kell tennie az önkormányzatnak, csak analóg eseteket lehet alkalmazni, azaz amíg nem választanak új polgármestert, addig helyettese, az alpolgármester vezeti a községet. Az önkormányzati választásokról szóló jogszabály értelmében ha a polgármester elveszíti a mandátumát, a községnek a belügyminisztert kell értesítenie, rajta keresztül a házelnök kiírja az új választásokat. Jogrendünk nem ad egyértelmű választ arra, a képviselő-testület megállapíthatja-e az összeférhetetlenséget. „Erről a törvény nem rendelkezik. Alapvetően elfogadható, hogy az önkormányzat ezt megteheti, végül is a polgármestert a községi képviselő-testület ellenőrzi. A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű, mert mit csináljon a belügyminiszter, ha – miután a képviselő-testület tudomásul vette, hogy lejárt a polgármester mandátuma – felkéri a tárcavezetőt új választások kiíratására, miközben a polgármester állítja, hogy továbbra is ő a polgármester? Ilyen esetben az ügyészségnek kellene utánajárnia a dolgoknak, elvégre az ügyészség feladata ellenőrizni a törvények betartását. És az érintett feleknek érdemes megvárni a jogerős döntést” – mondta érdeklődésünkre az alkotmányjogi bizottság tagja.

A deméndieknek két lehetőségük van: vagy megvárják a jogerős döntést, azaz majd az ügyészség vagy a bíróság dönti el, a községnek vagy a polgármesternek van-e igaza; vagy helyi népszavazást kezdeményezhetnek. A községekről szóló jogszabály értelmében ugyanis helyi referendummal le lehet váltani a polgármestert, ha ezt petícióban az adott község voksolásra jogosult lakosainak legalább 30 százaléka kéri. A népszavazást a petíciós ívek átadásától számított 90 napon belül meg kell tartani. (ú, sza)