Kerülje az elektromos gyertyákat a temetőkben – nem is gondolná, mekkora kárt okoznak!

November első napjaiban a szlovákiai temetőkben a sírokra temérdek koszorú, mécses, műanyag dísz – és az utóbbi években sajnos egyre több elektromos gyertya is kerül. Az ünnepek után ezek többsége a kukákban végzi, hatalmas mennyiségű hulladékkal terhelve a környezetünket.

Több ezer tonna temetői hulladék

A városi és községi önkormányzatok adatai szerint minden évben több ezer tonna hulladékot szállítanak el mindenszentek ünnepe után a temetőkből – Pozsonyban például 1500–2000, Kassán körülbelül 1000, a kisebb városokban pedig több tíz vagy akár több száz tonnát. Ennek mintegy 80%-át műanyag díszek, művirágok, szalagok és koszorúk keveréke teszi ki. 

A maradék jórészt biohulladék – ágak, élő virágok, moha vagy föld. 

Az utóbbi években azonban egyre több veszélyes elektronikai hulladék is megjelenik – főként elektromos mécsesek formájában, amelyek akkumulátort, LED-diódákat és apró elektronikai alkatrészeket tartalmaznak.

Kis hulladék, nagy veszély

„Az elektromos gyertyák ártalmatlan alternatívának tűnnek a viaszosokhoz képest, valójában azonban elektronikai hulladéknak számítanak, és nem a háztartási szemétbe valók” 

– figyelmeztet Jozef Kozák, az elektromos berendezések gyártóinak felelősségvállalásra fókuszáló szervezet, a SEWA ügyvezető igazgatója. 

Minden egyes elektromos mécses tartalmaz egy akkumulátort, amely idővel szivárgó, veszélyes anyagokkal szennyezheti a talajt, a vizet vagy a levegőt. Ráadásul gyakran egyszer használatos termékként árulják ezeket, vagyis az elem lemerülése után az egész eszköz a szemétbe kerül.

„Az emberek nem is gondolnak bele, hogy egy apró LED-gyertya is elektromos berendezésnek számít. Az ünnepek után több ezer marad belőlük a temetőkben, ami több száz kilogramm veszélyes hulladékot jelent” – figyelmeztet Kozák.

Ne dobjunk mindent egy zsákba!

A szlovákiai temetőkben általában vegyes és biológiai hulladék számára kihelyezett konténerek találhatók, néhol külön gyűjtők is vannak a műanyag-, üveg- és papírhulladék számára. Gyakran tehát nem a gyűjtőedények hiánya, hanem a helytelen szelektálás okoz problémát – a műanyag koszorúk, szalagok, csomagolások, mécsesek és gyertyák sokszor a biohulladékban végzik, pedig a legkevésbé sem oda valók.

A biohulladék-tárolóba az élő virágokat, ágakat, földet kell tenni, az üvegmécseseket (viaszmaradék nélkül) az üveggyűjtőbe, a műanyag csomagolásokat és -koszorúkat pedig a műanyaggyűjtő-konténerbe. 

A viaszos gyertyák a vegyes hulladékba valók, az elektromosakat pedig elektromos hulladékként kellene kezelni, vagyis a megfelelő gyűjtőpontokon – elektronikai üzletekben, esetleg a települési gyűjtések során – kell leadni.

A SEWA készített egy szelektálási útmutatót is. Szerintük ha mindannyian szelektálnánk a temetőlátogatás után, a mindenszentek idején keletkező, nem újrahasznosított hulladék mennyisége akár több tíz százalékkal is csökkenhetne. 

Emellett a Natur-Pack újrahasznosító üzem is készített egy útmutatót a pozsonyi temetőkben hozzáférhető szelektálási lehetőségekről, illetve a temetői dekoráció környezetbarát alternatíváiról. 

Kevesebb műanyag, több kegyelet

A szakértők szerint ugyanakkor még a szelektálásnál is jobb megoldás, ha a műanyag és elektromos mécseseket felváltjuk hagyományos, üvegtartóba helyezett gyertyákkal, amelyeket megtisztítás után újra lehet használni. Alternatívát jelentenek az élő virágok is a műanyag koszorúk helyett – ezek elhervadás után komposztálhatók.

„A mindenszentek célja az emlékezés, nem a fogyasztás. Már egy kis magatartásbeli változás is nagy hatással lehet – a környezetre és az elhunytak iránti tisztelet kultúrájára egyaránt”

– emlékeztet Lívia Burzová, a SEWA munkatársa.